Szerkesztő:Kreamar/Elsőbbség (iparjogvédelem)
 |
Ez a szerkesztői lap most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Az elsőbbség az iparjogvédelemben
Fajtái[szerkesztés]
- Bejelentési elsőbbség
- Kiállítási elsőbbség
- Uniós elsőbbség
A bejelentési elsőbbség[szerkesztés]
A kiállítási elsőbbség[szerkesztés]
Az uniós elsőbbség[szerkesztés]
Az uniós elsőbbség az iparjogvédelem területén nemzetközi szinten érvényesülő egyik elsőbbség. Az „unió” ebben az esetben a Párizsi Uniós Egyezményre utal.[1][2]
Lényege[szerkesztés]
Azt, aki találmányt (védjegyet, formatervezési mintát, használati mintát) a Párizsi Unió egyik országában oltalom szerzése céljából bejelent, meghatározott határidőn belül elsőbbségi jog illeti meg. Bejelentését az unióhoz tartozó többi országban úgy teheti meg, hogy e későbbi bejelentések elsőbbségi napjának az első avagy alapbejelentés megtételének napját tekintik. Az uniós elsőbbség kedvezményét az a bejelentő vagy jogutódja veheti igénybe, aki külföldön, a Párizsi Uniós Egyezmény valamely tagországában, vagy valamely tagország vonatkozásában iparjogvédelmi oltalom megszerzésére irányuló szabályszerű hazai bejelentést tett.
Igénylése[szerkesztés]
- A szabadalmi bejelentéseknél a meghatározott (jogvesztő) határidő az első bejelentés napjától számított 12 hónap, formatervezési minta és védjegybejelentések esetében 6 hónap.
- A fenti határidők egyaránt megfelelően irányadók, amikor az első bejelentés Magyarországon, a másik külföldön történik, illetve amikor az első külföldi bejelentés napjától számított 12 hónapon belül Magyarországon benyújtott bejelentésről (ezzel egyenértékű nemzetközi bejelentés esetén Magyarország megjelöléséről) van szó.[3]
A magyar védjegytörvényben[szerkesztés]
Az elsőbbség szabályait a védjegytörvény így határozza meg:
Az elsőbbséget megalapozó nap
a) általában a védjegybejelentés napja (bejelentési elsőbbség),
b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség),
c) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményével meghatározott esetekben a megjelölés kiállításának - a bejelentési napnál legfeljebb hat hónappal korábbi - kezdő napja (kiállítási elsőbbség), *
d) a bejelentő azonos megjelölésre vonatkozó korábbi, folyamatban lévő védjegybejelentésének hat hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség). [4]
Az uniós, a kiállítási, illetve a belső elsőbbséget a védjegybejelentés benyújtásától számított két hónapon belül kell igényelni. Az uniós elsőbbséget megalapozó okiratot, illetve a kiállítási igazolást a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani. [5]
Az uniós elsőbbség - a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb feltételekkel - akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a Kereskedelmi Világszervezetnek a Párizsi Uniós Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy - viszonosság esetén - más államban tették. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó. [6]
A magyar szabadalmi törvényben[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nem az Európai Unióra!
- ↑ Archivált másolat. [2013. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 8.)
- ↑ Vesd össze pl. a magyar szabadalmi törvény (1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) a találmányok szabadalmi oltalmáról 61. § (1) bek. b. pontja
- ↑ 1997. évi XI. törvény 53. § (1) bek.
- ↑ 1997. évi XI. törvény 53. § ((2) bek.
- ↑ 1997. évi XI. törvény 53. § ((2) bek.
- ↑ 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) a találmányok szabadalmi oltalmáról
- ↑ https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500033.tv
Források[szerkesztés]
- Párizsi Uniós Egyezmény (Magyarországon kihirdette: 1970. évi 18. tvr.
- 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról