Szerkesztő:Kit36/Szucsáva

A szucsávai Szent György-templom (Biserica Sfântul Gheorghe), másként „a Metropolita temploma” alapítója III. Bogdán és Ştefăniţă volt, és 1514-1522 között épült. Falfestése az újabb kutatások szerint a 16. század első felében készült. A templom Sfântul Ioan cel Nou, a tatárok által megölt szent ereklyéjéről széles körben ismert kegyhely lett. 1796-ban új szentélyrekesztő (ikonosztáz) készült, továbbá a belsőben a pronaosz és a naosz közötti falat áttörték, ezzel feltárva a belső tér szentély felőli oldalát. Új ablaknyílásokat is létesítettek az ikonosztáz melletti részen, nyilvánvalóan a templom megvilágításának javítására törekedve. 1870-ben megújultak a szentélyrekesztő képei. 1875-1876 között átépült a templom tetőzete. Az együttes újabb helyreállítására 1904-1910 között, Karl Romstorfer osztrák építész vezetésével került sor.

A templom a Moldvában szokásos összetett térrendszer alapelveit követi. Elrendezése neamţi kolostoregyházéval rokon. Az előtér, (exonarthex), majd a pronaosz kupolás térségein áthaladva tárul fel a naosz, ahol a toronyszerűen kiemelt négyezet körül háromkaréjos téralakítás készült. Kívül az épület szintén a neamţi kolostortemplom képét idézi.

Déli homlokzatán fennmaradt az egykori külső falfestés is. E képek - feltehetően - Petru Rareş uralkodása idején készültek. Az Istenanyát dicsőítő „Akathisztosz himnusz”, továbbá „Jessze nemzetségfájá”-nak képjelenetei utalnak az alkotás művészi jelentőségére.

Belül az épületet nagy műszaki tudással alakították ki. Belső falfestésének középpontja szokás szerint a főkupolán megjelenő „Pantokrátor”-ábrázolás. Alatta kerubok, apostolok és próféták, majd a „Mennyei hierarchia” ábrázolása jelenik meg. Változatosan bontakoznak ki felülről lefelé az újtestamentumi képek, továbbá a moldvai szentek alakjainak sora. A „Szent János csontjainak átvitele Szucsávába" a hajó délkeleti pillérén kapott helyet. E helyi vonatkozású ábrázolások sajátossá színezik az ortodox felfogású, de sok tekintetben mégis egyénien eredeti kompozíciót. A meglehetősen épségben fennmaradt alkotások értékét a 20. század kezdetén történt átfestés csökkentette.

Harangtornya (Turnul clopotniţei) 1589-ben épült.

A harangtorony közelében található az előtérből, hajóból és oltártérből álló kápolna(Bisericua). A bejárat fölötti írás tanúsága szerint Miron Barnovschi-Movilă uralkodása idején, 1626-1629 között építtette Anastasie Crimca püspök. Nyugati homlokzatán 1895-ben Vladimir Mironescu négy jelenetben örökítette meg a Szucsávában különlegesen tisztelt János vértanú legendáját.

Lásd még

• Észak-Moldva templomai

Források

• A világ természeti csodái és kultúrkincsei, 1. (Délkelet-Európa) kötet, 8. számozat: p. 60-66. Alexandra Kiadó (1997), ISBN 963 367 245 7
• A művészet története: A korai középkor. Corvina Kiadó, 1986, ISBN 963 13 2393 5
• Kádár Zoltán: Művészettörténet 14. sz. Ókeresztény és kora bizánci művészet. Gondolat K. 1959.
• Kádár Zoltán: Művészettörténet 15. sz. Bizánci művészet. Gondolat K. 1959.
• Szentkirályi Zoltán - Détshy Mihály: Az építészet rövid története I-II., Műszaki Könyvkiadó, 1964/2000, ISBN 963 16 3059 5
• Cs. Tompos Erzsébet - Czellár Katalin: Moldvai utazások. Panoráma K. 1978.ISBN 963 243 099 9
• J. M. Roberts: A szétváló hagyományok kora. Képes világtörténelem IV. kötet. Officina Nova-Magyar Könyvklub 1999. ISBN 963 548 774 6.