Szerkesztő:Karmela/Csontváry

Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
< Szerkesztő:Karmela
Legutóbb hozzászólt Pataki Márta 16 évvel ezelőtt a(z) Szakirodalom (forrás: Kieselbach) témában

Quellen[szerkesztés]

Németh2005[szerkesztés]

Cím
 		Csontváry Kosztka Tivadar családtörténete. Új adatok és szempontok Csontváry Kosztka Mihály Tivadar festőművész életének és művészetének vizsgálatához.
Szerző(k) Németh István (szerző)
Oldalszám 167 oldal
Kiadás éve 2005
Kiadó AB-ART Könyvkiadó (Pozsony)
Nyelv magyar
Kötés ragasztott papírkötés
Leírás A család eredetéről és a festő életéről szól a könyv.

MEK[szerkesztés]

MEK-01905
Kettős kötődés : Az Osztrák-Magyar Monarchia (1867-1918) tanulmány(ok), oktatási segédlet ; magyar
Budapest : Enciklopédia Humana Egyesület
(Encyclopaedia Humana Hungarica, 8.)
ISBN 963 85552 8 9
http://mek.oszk.hu/01900/01905


CEEOL Anachronia[szerkesztés]

 Der sich verbergende Csontváry
Translated Title: Csontváry
Publication: Anachronia (01/1994)
Author Name: Perneczky, Géza;
Language: German
Subject: Fine Arts
Issue: 01/1994
Page Range: 57-69
No. of Pages: 12
File size: 164 KB
Download Fee: 2.5 Euro (€)
Summary: The extraordinary Hungarian painter Csontváry, impressionist and Nabi in a very unique way, was a philosopher and a visionary who painted totally unusual pictures against the dogmatism of the academies of his time.
Keywords: Way of the sun; cosmology; seeing; Lajos Németh; messianic content of his philosophy of colours.

Literatur von/zu Csontváry, Tivadar in artlibraries.net (VKK)[szerkesztés]

  • Csontváry Kosztka Tivadar családtörténete : új adatok és szempontok Csontváry Kosztka Mihály Tivadar festőművész életének és művészetének vizsgálatához / Németh István. – 1. kiad.
    Bratislava : AB-ART, 2005. – 167 S.
    ISBN 80-89006-96-5
  • Csontváry Tivadar : Zarándoklás a cédrusoknál Libanonban / Szabó Júlia
    In: Ars Hungarica, 28.2000, p. 121-134
  • Tivadar Kosztka Csontváry : 1853-1919 ; Haus der Kunst, München,
    18.11.1994-29.1.1995 / Kat. Red.: Hubertus Gassner
    Pécs : Ferling, 1994. – 188 S. : überw. Taf.
    Ausstellung: Haus der Kunst <München> : 18.11.1994-29.1.1995
    ISBN 91-86828-50-9
  • Csontváry Kosztka Tivadar : 1853-1919 / Kunsthal Rotterdam.
    Tentoonstellingscommisaris Ferenc Romváry
    Rotterdam, 1994. – 188 S. : zahlr. Ill.
    Ausstellung: Kunsthal <Rotterdam> :
    10.9.-7.11.1994
    Teilw. aus dem Ungar. übers.
    ISBN 91-86828-50-9
  • Baalbek : Németh Lajos tanulmánya Csontváry Kosztka Tivadar Baalbek cimü festményéröl / Lajos Németh
    Budapest : Képzömüvészeti Alap Kiadóvállalata, 1981. – 108 S. : mit Abb., 1 Falttaf.
  • Tivadar Csontváry Kosztka / Lajos Németh 1994
    In: Europa, Europa : das Jahrhundert der Avantgarde in Mittel- und Osteuropa / Ryszard Stanisławski [Hrsg.]. – Bonn. 1. Bildende Kunst, Fotografie, Videokunst, 1994, p. 46-47
  • Tivadar Koszta Csontváry : zum 60. Todestag / Martina Grande
    In: Bildende Kunst, 1979, p. 79-82
  • La vie et l'art de Tivadar Csontváry / L. Németh
    In: Acta historiae artium Academiae Scientiarum Hungaricae, 10.1964, p. 125-169
  • Csontváry-émlékkönyv : Válogatás Csontváry Kosztka Tivadar írásaiból és a Csontváryirodalomból / Válogatta és emlékezéseivel kiegészítette Gedeon Gerlóczy. Bevezette, ... és szerkesztette Lajos Németh
    [Budapest] : Corvina Kiadó, 1976. – 296 S. : 56 ungez. Taf.
  • Virtual Catalogue for Art History artlibraries.net VIRTUAL CATALOGUE FOR ART HISTORY Literatur von/zu Csontváry, Tivadar in artlibraries.net (VKK)

Csontváry – film[szerkesztés]

Csontváry Múzem pécsett[szerkesztés]

Wikipedia, Commons, Wikiquote[szerkesztés]

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Karmela/Csontváry témájú médiaállományokat.
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Tivadar Csontváry Kosztka témában.

Szakirodalom (forrás: Kieselbach)[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 16 évvel ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő

 Lehel Ferenc: Csontváry Tivadar. A posztimpresszionista festés magyar előfutára. Budapest, 1922.
 Lehel Ferenc: Csontváry Tivadar, a posztimpresszionizmus magyar előfutára. Budapest, 1931.
 Ybl Ervin: Csontváry Tivadar. Budapest, 1958. (angolul, 1959.)
 Németh Lajos: Csontváry Kosztka Tivadar. Budapest, 1964.
 Németh Lajos: Csontváry Kosztka Tivadar. Budapest, 1970.
 Pataky Dénes: Csontváry. Budapest, 1975.
 Németh Lajos: Baalbek. Budapest, 1981.
 Csontváry-emlékkönyv. Budapest, 1976.
 Sinkó Katalin: A madonna festő. Művész-szerep és historizálás Csontváry önarcképein. In.: Művészettörténeti Értesítő, 1991/3-4. 156-174.
 Perneczky Géza: A rejtőzködő Csontváry. In.: Holmi, 1993/3. 332-352.
 Sinkó Katalin: Az "hommage" Csontváry önarcképein. In.: Művészettörténeti Értesítő, 1994/1-2. 155-163.
 Mezei Ottó: Csontváry dokumentumok I. Budapest, 1995.
 Romváry Ferenc: Csontváry dokumentumok II. Budapest, 1995.
 Tímár Árpád: Interpretáció vagy legendagyártás. In.: Ars Hungarica, 1995/1. 45-62.
 Romváry Ferenc: Csontváry Kosztka Tivadar. Pécs, 1999.

Németh István: Csontváry Kosztka Tivadar családtörténete. Új adatok és szempontok Csontváry Kosztka Mihály Tivadar festőművész életének és művészetének vizsgálatához. Pozsony, AB-ART Könyvkiadó, 2005. 167 o. ISBN 8089006965
Németh István életrajzi monográfiája Csontváry Kotszka Mihály Tivadar életéről. Németh István költő, szerkesztő évtizedek óta (mintegy 30 éve) gyűjti Csontváryról az adatokat, egészen elképesztő részleteket tud Csontváryról és családjáról, de egyre újabbak után kutat. Könyve értékes adatokkal, szempontokkal segítheti a festő életrajzának pontosítását. Érdemes még tudni, hogy ez a 2005-ben napvilágot látott kézirat 1991-ben lett lezárva (sokáig nyugszanak a mi vidékünkön, azaz Közép-Kelet Európában, a kéziratok fiókban, ez személyes megjegyzés). Lassan alig végigolvasható Csontváryról szóló irodalom van, hangoztatja Németh István. Meg hát minek is megírni Csontváry életét, megírta ő a festészetével. De ha látni akarjuk, hogy nem a semmiből vagy a betegségéből (skizofrénia) származik az ő tehetsége, akkor ismernünk kell az ő életrajzát.
Németh István hitelesnek tartja Csontváry mindkét önéletrajzát.


A család eredetéről szó szerint ezt írja:
"A Kostka család cseh eredetű, vagy két-három évszázada Sáros megyében élt, történetüket többen is feldolgozták. Nagyon kiterjedt família, a legismertebb Csontváry apjának egyik bátyja, Kosztka Károly József, aki ágyút öntött a szabadságharc alatt, és 1847-ben feltalálta a golyószórót. Elkészítette a prototípusát, ma is megvan a szentesi múzeumban.
Csontváry zseni volt, de az egész család tele volt tehetséges emberekkel, több hadmérnök, pedagógus, pap volt a családban, például Kosztka Libor aradi minorita házfőnök, akit az aradi vértanúk kapcsán említenek. Az egyik pedagógussá lett Kosztka Deák Ferencet tanította.
Csontváry apja és a családtagok cseh alakban írták a nevüket. Amikor Csontváry az életrajzát írja, már rögzíti a változást, az s sz-re változását.
De vajon honnan jöttek a Kostkák?
A Kostkák Postupici Kostkáknak mondták magukat, de van, ahol mint zedlicei Kostkák szerepelnek. Nemesek voltak, a cseh források azt írják róluk, hogy köznemesek, rátermettségük révén főnemesek lettek. Cseh országban ismert a történetük, az író Frantisek Palacky (1798-1876) is részletesen ismertette, mert nagy szerepet játszottak a huszita háborúban, egyikük ott volt a bázeli zsinaton is, egy födél alatt lakott Prokop Holyval. A történet romantikusan végződik: Kostka végül szembefordult egykori barátjával, és leszúrta őt. Palacky aztán elmondja, hogy ez csak legenda, de mindenképpen igaz, hogy egykori fő támogatója részt vett Holy legyőzésében, mert belátta, hogy az állandó háborúzás, az eretnekség miatti külső beavatkozások gyengítik az országot.
Egyszer csak a Kostkák eltűntek Csehországból, és Magyarországon bukkantak fel, de őrízték a Giskra hatására kialakult huszita hagyományokat, amelyeknek Sárostól Ungvárig számos nyomuk volt."
Csontváry azt írta kusza feljegyzéseiben, hogy családja fogadta a honfoglaló magyarokat. Erre utaló bizonyítékok is előkerültek: A család úgy tudta, hogy Kostka Szent Szaniszló a rokonuk volt. Egy lengyel pap könyvében azt írta, hogy a szent ősét Navojnak hívták, és állítólag onnan kapta a Kostka nevet, hogy valami csontkinövés volt az arcán. Németh István kiderítette, hogy a navoj szó a mongolban és a tatárban farkast, illetve kutyát jelent, és hogy a Kostják címerében is farkas van. Egyes cseh kutatók a kojota szót hozzák összefüggésbe a nevükkel, ami prérifarkast jelent. Tény viszont, hogy Navoj fiai már Kostkának írták magukat - a további kutatások hozhatnak ebben a kérdéseben eredményt.
A csehek is összefüggésbe hozzák a "kostkát" a farkassal, ami azért érdekes, mert a cseheknek nincs szükségük a körmönfont etimologizálásra, kisz a kostkának megvan a cseh jelentése. (A csont - kostkeményjel, kost - cseh alapszóból ered. Legalábbis látszólag. Ugyanaz a szó a hatszögletű kocka elnevezéseként is szolgált. A cseh, illetve több szláv nyelvben a gyümölcsök magvát jelenti. Tágítva a kört, lényegében mindegyik szláv nyelvben megszülethetett volna a név nemcsak a csont, hanem a kocka elnevezéséből eredően is.)
Kotska-leszármazottak élnek Magyarországon, Szlovákiában, sőt Csehországban is, de azokat Kosteckának hívják." Eddig az idézet. l. 14-15. o.
Saját konkrét megjegyzés:

kostkeményjel csont, kocka jelentésű szó az egyházi szláv közvetítésével került a magyarba; kost bolgár, szerb, horvát, szlovén, cseh, szlovák, lengyel, orosz, kisorosz eredetű szó.– Márti 2007. november 11., 20:59 (CET)Válasz
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Karmela/Csontváry&oldid=2400222”