Porąbka-Żar vízerőmű
| Porąbka-Żar vízerőmű | |
 | |
| Víztározó a Żar hegyen | |
| Ország |  Lengyelország |
| Hely | Sziléziai vajdaság, Żywiec mellett |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1974-79 |
| Megnyitás | 1979. december 31. |
| Típus | szivattyús-tározós vízerőmű |
| Hasznosítása | |
| Tulajdonos | PGE Energia Odnawialna SA |
| Alapadatok | |
| Kimenő teljesítmény | 500 MW |
| Elhelyezkedése | |
 Porąbka-Żar vízerőmű
Pozíció Lengyelország térképén
| |
 é. sz. 49° 47′ 14″, k. h. 19° 13′ 48″Koordináták: é. sz. 49° 47′ 14″, k. h. 19° 13′ 48″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Porąbka-Żar vízerőmű témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Porąbka-Żar vízerőmű Lengyelország második legnagyobb szivattyús-tározós vízerőműve a Nyugati-Beszkidekben, Bielsko-Białától 13 km-re délkeletre. (Lengyelországnak 23 szivattyús-tározós vízerőműve van.)[1] Az erőmű a Soła folyón a Porąbkánál épült duzzasztógáttal létesített Międzybrodziei-víztározóból nyeri vizét, melyet a 761 m magas Żar hegy fennsíkján létesített víztározóba szivattyúzza fel olyankor, amikor a villamos energia fogyasztás kicsi és megfordítva a folyamatot az ott tárolt vízzel villamosenergiát termel a fogyasztási csúcsok idején. Az erőmű vasárnaponként látogatható turisták számára.
Története[szerkesztés]
Az erőmű építése 1974-ben kezdődött. Az alagutakat sziléziai bányászok építették 5 hónap alatt[1] és 1979. december 31-én a próbaüzemmel fejeződött be.[2] Az üzem során kiderült, hogy a felső tározó aszfalt szigetelése nem zár megbízhatóan, ezért leeresztették a vizet és egy svájci céggel új aszfalt szigetelő réteget hordtak fel, azóta az erőmű rendben működik.[1]
Az erőmű felépítése[szerkesztés]
Az erőművet a napi energiacsúcsok kiszolgálására építették. A telep három fő részből áll:
- A Soła folyón a második világháború előtt három víztározót létesítettek, melyek szorosan egymást követik. A folyás irányában az első a Tresna gát (üzembe helyezve 1966-ban[3]), mely a Soła vizét felduzzasztva a Żywieci-tónak nevezett víztározót hozza létre. A következő a Porąbka gát (üzembe helyezve 1954-ben[4]), a mögötte képződő duzzasztott tározó neve Międzybrodziei tó. Az utolsó a Czaniec gát. A Tresna gát 21 MW, a Porąbka gát 12,6 MW összteljesítményű hagyományos vízerőművet táplál. A rendszert 1928-ban kezdték építeni és célja az energiatermelésen kívül a környék védelme az árvizektől és a környező települések jó minőségű ivóvízzel való ellátása volt. A szivattyús vízerőmű – melynek építését 1974-ben kezdték meg – alsó víztározója a már meglévő Międzybrodziei-tó.
- Közvetlenül a tó mellett emelkedik a 761 m magas Żar hegy, melynek fennsíkja kiválóan alkalmasnak kínálkozott a felső víztározó építésére. A hegy tetején egy 650×250 m méretű, szabálytalan alakú mesterséges víztározót építettek. A tározót gáttal vették körül, és a teljes medencét vasbetonnal bélelték ki, melyre vízzáró rétegként aszfaltot terítettek. A beton alapban a tározó alatt egy ellenőrző folyosót létesítettek, mely egyben az esetleg szivárgó víz elvezetésére is szolgál.[5]
- Maga az erőmű a felduzzasztott tó mellett a föld alatt épült meg, azért, hogy a két tározó közötti esést (a legnagyobb esés teljesen feltöltött felső tároló esetén 440 m, átlagosan 432 m[6]) minél jobban ki lehessen használni. Ez az egyetlen földalatti erőmű Lengyelországban. A gépházban 4 turbina működik, melyek szinkron gépekkel vannak összekapcsolva. Amikor a felső tározót ürítik, a vízgépek turbinaként, a szinkron gépek pedig generátorként működnek. Ha vizet szivattyúznak fel a tóból a felső tározóba, a szinkron gépek motorként, vízgépek pedig szivattyúként dolgoznak.
Az erőművet a felső tározóval két, egyenként 4 m átmérőjű, a vízszinteshez 45°-ban hajló akna köti össze. Mindegyik aknához két-két turbina csatlakozik. Ezekben az aknákban folyik a víz az erőmű és a felső tározó között.
Az erőmű üzeme[szerkesztés]
Az erőművet a napi villamosenergia-fogyasztási csúcsok ellátására illetve az országos hálózatban bekövetkező váratlan meghibásodások kivédésére szánták. Üzeme a hőerőművek terhelésének egyenletesebbé tételét és így hatásfokuk növelését is eredményezi. Az erőmű névleges összteljesítménye 500 MW, (elértek már 540 MW-ot is). Ha mind a négy gép üzemel, a feltöltési idő 5 óra, az áramtermelés ideje (a felső tározó leürítése) 4 óra. Az erőmű évi átlagos energiatermelése 640 GWh, energiafelvétele 850 GWh, hatásfoka 75%. Az erőmű indításához szükséges idő rendkívül rövid: 180 s, ami alkalmassá teszi a gyors beavatkozásra hálózati üzemzavar esetén.[6]
Az erőmű gépeinek műszaki adatai[szerkesztés]
- 4 megfordítható üzemű turbinaszivattyú
- Névleges teljesítmény turbina üzemben: 127 MW
- Névleges teljesítmény szivattyú üzemben: 135 MW
- Fordulatszám: 600 1/min
- Névleges víznyelés turbina üzemben: 35 m³/s
- Szállított vízmennyiség szivattyú üzemben: 28,8 m³/s
- A forgórész átmérője: 3,1 m
- 4 szinkron generator
- Névleges teljesítmény: 150 MVA
- Névleges feszültség: 13,8 kV
- cos φ: 0,9
- 4 aszinkron motor az indításhoz
- Rövid idejű teljesítmény: 8 MW
- Névleges feszültség: 13,8 kV
- 4 transzformátor
- Névleges teljesítmény: 150 MVA
- Névleges feszültség: 13,8 kV / 240 kV
A felső tározó műszaki adatai[szerkesztés]
A felső tározó a következő műszaki paraméterekkel rendelkezik:[5]
- A tározó legnagyobb hossza: 650 m
- A tározó legnagyobb szélessége: 250 m
- A gát hossza: 1650 m
- A gát koronájának szélessége: 5 m
- A gát átlagos magassága: kb. 30 m
- Legnagyobb mélység: 27,87 m
- Legkisebb mélység: 24,00 m
- Teljes térfogat: 2 310 000 m³
- Energetikailag hasznosítható víztérfogat: 2 000 000 m³
- Vízfelszín változása: 20 m
- Átlagos vízáram 4 szivattyú működése esetén: 140 m³/s
- A teljes feltöltés ideje 4 szivattyú működése esetén: 5,5 h
- Átlagos vízáram 4 turbina működése esetén: 145 m³/s
- Generátoros üzem ideje 4 turbina működése esetén: 4 h
- Az erőmű teljesítménye generátoros üzemben: 4×125 MW
- Az erőmű teljesítményfelvétele szivattyús üzemben: 4×135 MW
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c [1]
- ↑ Az erőmű története. [2010. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 2.)
- ↑ A Tresna erőmű. [2010. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 6.)
- ↑ A Porąbka erőmű. [2011. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 6.)
- ↑ a b A felső tározó mellett felállított információs tábla szerint
- ↑ a b 'Porąbka-Żar erőmű jellemzői. [2010. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 30.)