Szerkesztő:KAIRSESV/Tibeti kiejtési segédlet

Hangtan

Mássalhangzók és jelölésük

A tibeti mássalhangzók igen gazdag rendszert alktonak. A meglévő hangok közül nem mindegyiknek van önálló betűvel jelölve, mivel némelyik hang a nyelv fejlődése során a hangok egymásra hatásával jött létre. Mivel bizonyos hangok egymáshoz képest nem bírnak jelentésmegkülönböztető szereppel, ezért ezek egymás alternánsainak tekinthetők, ezek között az átírások során sem tesznek különséget.

A következő táblázat a sztenderd tibeti nyelv mássalhangzóit mutatja be.

• Az esőgleges képzési módon túl (nazális, zárhang stb.) a másshangzóknak másodlagos képzési jegyei is lehetnek (zöngés ~ zöngétlen, aspirált ~ nem aspirált), ezek a táblázat első két oszlopában találhatóak. A jellemző képzési helyek a fejlécben találhatóak. Az egyes hangoknál az első helyen az IPA szerinti jelölés áll, ezt követi a magyar hangjelölés – amely nem azonos a szabványos átírással – végül pedig a hang tibeti jelölése.
• A retroflex és a palatális hangoknál a latin betűket mellékjelek egészítik ki, amely segít megkülönböztetni azokat a hangokat, amelyre a magyarban és az átírásokban nincs külön jelölés. Ezek a mellékjelek a későbbiekben a hangáltozások nyomon követésénél lesz szükség, amúgy elhagyhatók. A retroflex zárhangoknál a hang retroflex voltát egy a betű alá tett pont jelzi – az dévanágari átírásra alapozva – a szibillánsoknál pedig a betű fölött található ez a pont. A palatális zárhangokat egy -y hozzáadása jelzi, ez a szokásos tibeti átírást tükrözi, a szibillánsok palatalizáltságát egy betű vagy betűkapcsolat feletti vessző mutatja.
• Ahol a tibeti betű hiányzik, ott az adott hang csak hangkapcsolatokban fordul elő. A glottális zárhangot hagyományosan sem a tibeti, sem az átírások nem jelölik.

		bilabiális	alveoláris	retroflex	palatális	veláris	glottális
nazális hangok	zöngés	m = m = མ	n = n = ན	ɳ = ṇ = ཎ	ɲ = ny = ཉ	ŋ = ng = ང
zárhangok	zöngétlen, aspirált	pʰ = ph = ཕ	tʰ = th = ཐ	ʈʰ = ṭh = ཋ	cʰ = tyh	kʰ = kh = ཁ
	zöngétlen, nem aspirált	p = p = པ	t = t = ཏ	ʈ = ṭ = ཊ	c = ty	k = k = ཀ	ʔ
	zöngés	b = b = བ	d = d = ད	ɖ = ḍ = ཌ	ɟ = gy	g = g = ག
zár-rés hangok	zöngétlen, aspirált		tsʰ = ch = ཚ	ʈʂʰ = ċsh	tɕʰ = ćsh = ཆ
	zöngétlen, nem aspirált		ts = c = ཙ	ʈʂ = ċs	tɕ = ćs = ཅ
	zöngés		dz = dz = ཛ	ɖʐ = dżs	dʑ = dźs = ཇ
rés-hangok	zöngétlen		s = sz = ས	ʂ = ṡ = ཥ	ɕ = ś = ཤ		h = h = ཧ
	zöngés	w = w = ཝ	z = z = ཟ	ʐ = żs	ʑ = źs = ཞ
közelítő hangok	középső zöngés		ɹ = r = ར		j = j = ཡ
	oldalsó zöngés		l = l = ལ

A legkiterjedtebb rendszere a zárhangoknak van.

• A zárhangok lehetnek zöngések és zöngétlenek, a zöngétlenek pedig nem aspiráltak és aspiráltak. A bilabiális, alveoláris és veláris hangokon túl léteznek retroflex, vagyis a nyelv hátrahajtásával képzett, és palatális hangok is.
• Az retroflex hangokat az IPA a betű alsó részének megnyúlásával jelöli. A táblázatban a latin betűket mellékjelekkel láttuk el egy alsó pont formájában. A tibeti írásban a retroflex hangokat az alveoláris hangokat jelölő betűk függőleges tengely menti tükörképe képviseli.
• A palatális hangoknak az IPA-ban egyetlen karakterből álló, mellékjel nélküli jelölője van. A latin betűs írásban az alaphangnak tekintet hang jelöljét egy -y egészíti ki. A tibetiben az alveoláris vagy a veláris hangok betűi és egy alájegyzett másik betű, a j (ྱ) jelöli ezeket a hangokat. Erről később lesz szó.

A szibilánsok – vagyis a zár-rés hangok és a réshangok közösen – szintén egységes, komplex rendszert altoknak. A zár-rés hangok lehetnek zöngések, zöngétlenek és zöngétlen aspiráltak, a réshangok csak zöngések vagy zöngétlenek. A képzés helye szerint lehetnek alveolárisak, retroflexek és palatálisak.

• A réshangokat az IPA-ban egyetlen betű jelöli. A zöngétleneket az alveolárisoknál az s (sz), a retroflexeknél ennek alul farkos változata, a palatálsioknál a c alul hurkos farkos változata. A zöngéseknél a z farkos és hurkos változata. A retroflex és palatális réshangok nem egyeznek meg a magyar hangrendszerben található egyetlen hanggal sem, de a zöngétleneket s-nek, a zöngéseket pedig zs-nek szokás ejteni és átírni. A táblázatban a retroflexeket felső ponttal, a palatálisokat pedig felső vesszővel láttuk el.
• A zár-rés hangokat az IPA-ban betűkombinációk jelölik, első elemük az alveolárisoknál és a palatálisoknál a zöngétlen t vagy a zöngés d, a retroflexnél ezek alul nyújtott verziója. A második elemük pedig a nekik képzés hely és zöngésség szerinti réshangok betűi. Az ilyen betűkombinációkat olykor alul vagy felül csónakkal kötik össze.
• A tibeti írásban a retroflex szibilánsoknak nincs egyszerű jelölője, kivéve a retroflex s-nek. Ennek az azok, hogy ez a hang megtalálható a szanszkritban, ezért szükség volt rá az átvett szavakhoz. A retroflex s a palatális s fordított képe. A zár-rés hangoknál a palatális hang betűjét egy jobb olfalon felül farokkal ellátva az alveolárisok betűit kapjuk.

Hasonulások

A bilabiális, alveoláris és veláris zárhangok hasonuláson mennek keresztül, ha r vagy j követi őket, ezeket a hangokat mindig aláírt betűl jelölik (r ྲ és j ྱ).

Az r hatására a hang retroflexálódik vagy retroflexálódik és affrikálódik, a j hatására palatalizálódik vagy palatalizálódik és affrikálódik. A jelenséget a következő táblázat foglalja össze, amelyben – a megértés segítése végett – ugyanazok a színek szerepelnek, mint a mássalhangzókat bemutató táblázatban.

	alaphangok	palatális hangok	retroflex hangok
bilabiális	བ = b	བྱ = dʑ = dźs	བྲ = ɖr = ḍr
	པ = p	པྱ = tɕ = ćs	པྲ = ʈr = ṭr
	ཕ = pʰ	ཕྱ = tɕʰ = ćsh	ཕྲ = ʈʰr = ṭhr
alveoláris	ད = d	གྱ = ɟ = gy	དྲ = ɖr = ḍr
	ཏ = t	ཀྱ = c = ty	ཏྲ = ʈr = ṭr
	ཐ = tʰ	ཁྱ = cʰ = tyh	ཐྲ = ʈʰr = ṭhr
veláris	ག = g	གྱ = ɟ = gy	གྲ = ɖʐr = dżsr
	ཀ = k	ཀྱ = c = ty	ཀྲ = ʈʂr = ċsr
	ཁ = kʰ	ཁྱ = cʰ = tyh	ཁྲ = ʈʂʰr = ċshr

	affixumok
	prefixumok		szuffixum
	íráskép alapján:		íráskép alapján:
	preszkriptum	szuperszkriptum	szubszkriptum		posztszkriptum
			módosítja-e a tő magánhangzóját?
			nem	igen
nem ejtett	a འ b བ d ད g ག m མ	l ལ r ར sz ས	a འ	d ད l ལ sz ས	d ད sz ས
ejtett			b བ g ག ng ང r ར sz ས	l ལ n ན

szkriptum	ejtett	mgh.	a འ	b བ	d ད	g ག	l ལ	m མ	n ན	ng ང	r ར	sz ས
pre-	nem	—	a འ	b བ	d ད	g ག		m མ
szuper-	nem	—						l ལ			r ར	sz ས
szub-	nem
		aou	a འ
		äöü			d ད		l ལ					sz ས
	igen	aou		b བ		g ག				ng ང	r ར	sz ས
		äöü					l ལ		n ན
poszt-	nem	aou			d ད							sz ས