Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Engtohun/World Health Day

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

 

Az Egészségügyi Világnap egy nemzetközi esemény, amelyet minden évben április 7-én ünnepelnek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és más egészségügyi szervezetek támogatásával.

A WHO 1948-ban hívta össze az első Egészségügyi Világgyűlést. Erre az eseményre emlékezünk április 7-én az Egészségügyi Világnapon, melyet 1950-től fogva ünnepelnek. Az Egészségügyi Világnap lehetőséget ad arra, hogy minden évben világszintű figyelmet fordítsunk a nemzetközi egészségügy kiemelkedően fontos szerepére. Ezen a napon nemzetközi, területi és helyi események kerülnek megrendezésre a WHO szervezésében minden évben egy-egy témához kapcsolódóan. Több kormány és egészségügyi szervezet is hozzájárul az eseményhez programok szervezésével, a Globális Egészségügyi Tanács munkájának támogatásával.

Az Egészségügyi Világnap egyike a WHO által megjelölt 11 hivatalos globális egészségügyi kampánynak, úgy mint a Tuberkulózis Világnapja, a Védőoltás Világhete, a Malária Világnapja, a Dohányzásmentes Világnap, az AIDS Világnapja, a Véradók Világnapja, a Chagas-kór Világnapja, a Betegbiztonság Világnapja, az Antimikrobiális Tudatosság Világhete és a Hepatitis Világnapja . [1]

Az Egészségügyi Világnapok témái

[szerkesztés]

2006: Közös munka az egészségért

[szerkesztés]
Területek, ahol kritikus szintű az egészségügyi dolgozók hiánya.

2006-ban az Egészségügyi Világnapot az egészségügyi munkaerő-válságnak szentelték, amely az egészségügyi dolgozók nagymértékű hiányára vonja fel a figyelmet világszerte. A helyet kialakulásáért az oktatásba, képzésbe, fizetésbe, munkakörnyezetbe és az igazgatásba fektetett beruházások alacsony szintjét okolhatjuk. Az emléknap célja az is volt, hogy megünnepeljék az egészségügyi dolgozókat - azokat az embereket, akik az arra rászorulókról gondoskova az egészségügy szívét és lelkét képezik.

A világnapon egyúttal közzétették a WHO 2006-os egészségügyi világjelentését is, amely szintén erre a témára öszpontosított. A jelentés tartalmazta a jelenlegi globális egészségügyi munkaerő válságának értékelését, melyből kiderült, hogy a becslések szerint csaknem 4,3 millió orvos, szülésznő, ápolónő és más egészségügyi szolgáltató hiányával küzdenek világszerte, valamint javaslatokat fogalmazott meg az országok és a nemzetközi közösség számára a probléma megoldásához. [2]

2008: Egészségünk védelme az éghajlatváltozás káros hatásaitól

[szerkesztés]

A 2008-as Egészségügyi Világnap az egészség megóvására fektette a hangsúlyt az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben. Ezenfelül az éghajlatváltozás, az egészség és más fejlesztési területek, például a környezetvédelem, az élelmiszeripar, az energia és a közlekedés közötti kapcsolatok kialakítása állt az események középpontjában.

Az „egészség védelme az éghajlatváltozással szemben” témakör az éghajlatváltozásról folytatott globális párbeszéd középpontjába az egészségügyet helyezte. A WHO azért választotta ezt a témát, mert felismerte, hogy az éghajlatváltozás egyre növekvő fenyegetést jelent a globális közegészségügyi biztonságra nézve. [3]

2009: Életek mentése, a kórházak biztonságossá tétele vészhelyzet esetére

[szerkesztés]
Kórház Hartfordban, Connecticutban

A 2009-es Egészségügyi Világnap témája az egészségügyi létesítmények biztonságára és a vészhelyzetek által érintetteket kezelő egészségügyi dolgozók felkészültségére összpontosított. Az egészségügyi központok és dolgozók mentőövként szolgálnak a katasztrófák által kiszolgáltatottá vált emberek számára – segítséget nyújtanak a sérülések kezelésében, a betegségek megelőzésében és az emberek egészségügyi szükségleteinek ellátásában. Gyakran megtörténik, hogy az egyébként is labilis egészségügyi rendszerek egy katasztrófa során képtelenek tovább működni, ami azonnali és a jövőre is kiható közegészségügyi következményekkel jár.

Ebben az évben az Egészségügyi Világnap kampánya során a WHO és nemzetközi partnerei hangsúlyozták annak fontosságát, hogy olyan egészségügyi infrastruktúrákba fektessenek be, amelyek ellenállnak a veszélyeknek és segítséget nyújtanak a sürgősen ellátásra szorulóknak. Ezenfelül arra ösztönözték az egészségügyi intézményeket, hogy mielőbb hozzanak létre rendszereket a belső veszélyek elhárítására - például tűzvész esetére -, valamint biztosítsák az ellátás folytonosságát.

2010: Urbanizáció és az egészségünk

[szerkesztés]

A 2010. április 7-ével kezdődő héten „1000 város, 1000 élet” címszó alatt szerveztek rendezvényeket világszerte. A kampány globális céljai a következők voltak: [4]

  • 1000 város : a közterek megnyitása az egészség számára, legyen szó parkokban végzett tevékenységekről, városházi gyűlésekről, takarítási kampányokról vagy az utcák egyes részeinek lezárásáról a motoros járművek előtt.
  • 1000 élet : 1000 történet összegyűjtése olyan városi lakosokról, akik lépéseket tettek az egészségügy érdekében, és jelentős hatást gyakoroltak városaik egészségére.

2011: Antimikrobiális rezisztencia

[szerkesztés]

A 2011. április 7-én meghirdetett Egészségügyi Világnap témája az „ Antimikrobiális rezisztencia és annak világszintű elterjedése” volt, mely szorgalmazta, hogy a kormányok és az érdekelt felek kövessék azokat a vezérelveket és gyakorlatokat, amelyek a rendkívül ellenálló mikroorganizmusok megjelenésének megelőzéséhez és leküzdéséhez szükségesek. [5]

A rezisztens mikroorganizmusok által okozott fertőzések abban az esetben, amikor nem reagálnak a szokásos kezelésekre, beleértve az antibiotikumokat és egyéb antimikrobiális gyógyszereket is – melyet más néven gyógyszerrezisztenciának nevezünk –, elhúzódó betegségeket és nagyobb halálozási kockázatot eredményezhetnek.

A 2011-es Egészségügyi Világnapon a WHO fokozott globális összefogásra hívta fel a figyelmet az antimikrobiális gyógyszerek védelmére a jövő generációinak érdekében. A szervezet hatpontos politikai szabályzatot vezetett be az antimikrobiális rezisztencia terjedésének leküzdésére: [6] [7]

  1. Elkötelezettség egy átfogó, finanszírozott nemzeti terv mellett, elszámoltathatósággal és a civil társadalom bevonásával.
  2. A felügyelet és a laboratóriumi kapacitás megerősítése.
  3. Folyamatos hozzáférés biztosítása a garantált minőségű alapvető gyógyszerekhez.
  4. A gyógyszerek ésszerű használatának szorgalmazása és szabályzása, beleértve az állattenyésztést is, megfelelő betegellátás biztosítása, az antimikrobiális szerek felhasználásának csökkentése az élelmiszer-termelő állatoknál.
  5. Fokozott figyelem fordítása a fertőzések megelőzésére és ellenőrzésére.
  6. Az innovációk támogatása, valamint az új eszközök kutatás-fejlesztésének előmozdítása.

2012: Idősödés és az egészségünk

[szerkesztés]

A 2012-es Egészségügyi Világnap szlogenje a „A jó egészség éveket adhat az élethez”. A legtöbb országban növekszik a várható élettartam, ami azt is jelenti, hogy mivel az emberek tovább élnek, egyre többen jutnak el abba a korba, amikor szükségük lehet egészségügyi ellátásra. Mindeközben a születések aránya általában csökken. Az országoknak és az egészségügyi ellátórendszereknek innovatív és fenntartható módszereket kell találniuk a demográfiai változás kezelésére. Amint azt John Beard, a WHO Idősödés és Életpálya Osztályának igazgatója kijelentette: "A népesség gyors öregedésével egyre sürgetőbbé válik a hosszútávú gondozás megfelelő modelljének megtalálása." [8]

2013: Egészséges (optimális) vérnyomás

[szerkesztés]

A 2013. április 7-én megtartott Egészségügyi Világnap témája a magas vérnyomás (hipertónia) szabályozásának szükségessége volt a „néma gyilkos, globális közegészségügyi válság” címszavak alatt. [9] A kampány szlogenje „Egészséges szívverés, egészséges vérnyomás”. [10] A WHO jelentése szerint a magas vérnyomás – amely megelőzhető és kezelhető is – hozzájárul a szívbetegségek, a stroke és a veseelégtelenség kialakulásához, valamint korai halálozást és rokkantságot is előidézhet. A szervezet becslései szerint minden harmadik felnőttnek magas a vérnyomása.

Az Egészség Világnapja 2013-as kampánya a következőket tűzte ki célul:

  • figyelem felhívása a magas vérnyomás okaira és következményeire;
  • tájékoztatás a magas vérnyomás és szövődményeinek megelőzésére vonatkozóan;
  • a felnőtt emberek bátorítása a vérnyomás ellenőrzésére és az egészségügyi szakemberek tanácsainak követésére;
  • ösztönözni az önmagunkról való gondoskodást a magas vérnyomás megelőzésére;
  • a vérnyomásmérés mindenki számára megfizethető legyen;
  • a nemzeti és helyi hatóságok ösztönzése az egészséges viselkedést elősegítő környezet megteremtésére.

2014: Kis csípés, nagy fenyegetés

[szerkesztés]
Aedes aegypti sárgaláz szúnyog

A 2014-es Egészségügyi Világnap a jól ismert kórokozó-átvivőket (vektorok) – például szúnyogok, homoklegyek, poloskák, kullancsok és csigák – állította témájának középpontjába, melyek a paraziták és kórokozók széles körének terjesztéséért felelősek számos betegséget okozva ezzel. A szúnyogok terjesztik például a maláriát – a vírusterjesztők által terjesztett leghalálosabb betegséget, amely becslések szerint évente 660 000 halálesetet okoz világszerte –, a dengue-lázt, a nyirokcsomó-filariasist, a chikungunya -t, a japán agyvelőgyulladást és a sárgalázat . [11] A világ lakosságának több mint felét fenyegeti ezek a betegségek.

A 2014-es Egészségügyi Világnap célja a vektorok által terjesztett betegségekkel szembeni védelem volt, különös tekintettel a kórokozó-átvivők által fertőzött területeken élő családokra, valamint a veszélyeztetett országokba utazókra. A kampány javaslata szerint az egészségügyi szerveknek szükséges intézkedéseket kell hozniuk a felügyelet és a védelem javítására azokban az országokban, ahol a kórokozók által terjesztett betegségek közegészségügyi problémát vagy egyre növekvő fenyegetést jelentenek.

2017: Beszéljünk a depresszióról

[szerkesztés]
Egy depresszióval diagnosztizált nő 1892-es litográfiája.

A 2017-es Egészségügyi Világnap célja az volt, hogy lépéseket tegyünk a depresszió leküzdésére. [12] Ez az állapot bármely ország lakosait érintheti, korosztálytól és társadalmi helyzettől függetlenül. A depresszió akadályozhatja a mindennapi feladatok elvégzését, és közvetlenül hat a családokra, barátokra, sőt a közösségekre, munkahelyekre és az egészségügyi ellátórendszerekre is. A legrosszabb esetben a depresszió önkárosításhoz és öngyilkossághoz is vezethet. A depresszió megelőzhető és kezelhető, megértése segít csökkenteni a betegséggel kapcsolatos megbélyegzést, és arra bátorítja az embereket, hogy segítséghez forduljanak. [13]


[[Kategória:Az egészséggel és életmóddal kapcsolatos ünnepek és emléknapok]] [[Kategória:Ünnepek áprilisban]]

  1. World Health Organization: WHO campaigns.
  2. The world health report 2006: working together for health, Geneva, World Health Organization, 2006
  3. World Health Organization:World Health Day 2008
  4. World Health Organization: World Health Day 2010
  5. Mitchell. „World Health Day 2011 | PAHO WHO”, Pan American Health Organization / World Health Organization (Hozzáférés: 2017. december 15.) (brit angol nyelvű) 
  6. World Health Organization. World Health Day 2011: policy briefs. Geneva, WHO, 2011
  7. ABC Live. World Health Day 2011 Aims to Fight Against Antimicrobial Resistance, 25 March 2011.
  8. "Defusing the demographic “time-bomb” in Germany." Bull World Health Organ 2012;90:6–7.
  9. World Health Organization, "World Health Day Campaign 2013: Silent killer, global public health crisis."
  10. World Health Organization EMRO, "World Health Day 17 April 2013."
  11. World Health Organization, "World Health Day – 17 April 2014."
  12. "Depression: let's talk" says WHO, as depression tops list of causes of ill health (brit angol nyelven). World Health Organization. (Hozzáférés: 2017. december 15.)
  13. World Health Organization, World Health Day 2017: Depression. Geneva. Accessed 4 November 2017.