Szerkesztő:Dorgan/Entrópia

Az entrópia egy termodinamikai fogalom, mellyel egy adott rendszer nem hasznosítható energiáját jellemezhetjük egy termodinamikai folyamat közben, így szoros kapcsolatban áll a manapság gyakran használt hűtőgépekkel, hőerőgépekkel, motorokkal és hőszivattyúkkal. Gépeink csak hasznosítható energiával működtethetőek és a befektetett energiának csak egy részét tudjuk belőlük kinyerni munka formájában. Működés közben az entrópia felgyülemlik a rendszerben, végül szétszóródik hő formájában.

A klasszikus termodinamikában az entrópiát fenomenologikusan a termodinamika második főtételével definiáljuk, mely szerint egy zárt rendszer entrópiája vagy állandó vagy növekszik. Így az entrópia egy folyamat jelzője, mérőszáma is egyben, beszélhetünk például entrópiailag kedvező és entrópiailag gátolt folyamatokról is. Az entrópiának köszönhető az is, hogy a termikus energia hő formájában a melegebb helyről áramlik a hidegebb helyre. A hőáramlás növeli a rendezetlenséget a rendszerünkben, a magasabb entrópiájú állapot többféleképpen fordulhat elő, így az entrópia egy anyagi rendszer rendezetlenségének és termodinamikai valószínűségének mérőszáma is egyben.

A termodinamikus entrópia mértékegysége: J/K. Az entrópia-fogalmat Rudolf Clausius vezette be 1865-ben, mely a görög εντροπία [entropía] szóból ered.

Termodinamikus és statisztikus definíció

Az entrópiának két, egymással rokon defínicója létezik, a termodinamikai és a statisztikus mechnanikai definíció. A termodinamikai definíciót az 1850-es évek elején kezdte bevezetni Rudolf Clausius. A definíciója megadja egy izolált rendszer entrópiáját termodinamikai egyensúlyban.