Szerkesztő:Cassandro/Esszé a Wikitanácsról és a kritizálhatóságról

„	Egy olyan közösséghez, amiben nem múmiák élnek, hozzátartoznak a viták.	”
– Reinhard Mey német előadóművész után szabadon

Felkorbácsolta a kedélyeket a Wikitanács egyik határozata, amely elutasította Szajci szerkesztő járőrtevékenységéről, illetve az újoncokkal való bánásmódjáról szóló indítvány befogadását. Mivel a döntést követő események mutatják e téma, valamint a Wikitanács és a kritika közötti viszony lefektetésének fontosságát, szükségesnek tekinthető ennek bővebb és valamivel mélyebb kitárgyalása. Ez az esszé e célt kívánja szolgálni, remélem sikerrel.

Az indítvány

A helyzet jobb megismerése céljából érdemes feleleveníteni, hogy miről is volt szó: Szajci a magyar Wikipédia egyik legaktívabb szerkesztője, a Wikipédia egyes részterületein felmutatott tevékenységét szinte egységes elismerés övezi. Azonban a járőri munka, illetve inkább az újoncoknak írt rövid, lakonikus jellegű üzenetei kapcsán gondok merültek fel az adminisztrátorokban vele kapcsolatban. Kezdetben többen (így egy-két alkalommal magam is) próbáltak írni neki, hogy ez így nem lesz jó, érdemesebb kicsit bővebben kifejteni a kritika, illetve a probléma tárgyát az egyszerű ez így nem jó, ahogy csinálod helyett. Ezekre Szajci mindig készségesen reagált, de egy külön segítségsablon kialakításán kívül (ami az üdvözlő sablonokhoz képest sok újat nem mutatott) nem sok foganatja lett. A sablont később Szajci kérésére törölték.

Ezt a helyzetet többen tarthatatlannak gondolták, így a Wikitanácshoz fordultak. Az indítványt Bináris terjesztette elő, majd több törzsgárdatag csatlakozott. Az indítvány véleményem szerint bőséges volt, több évet átívelő linkekkel. A Wikitanács végül úgy döntött, hogy nem fogadja be az indítványt. Az igazi probléma a döntés indokolásával vette kezdetét.

Az indokolás és hatása

Az indokolást a Wikitanács egyik adminisztrátor tagja, Joeyline jelentette be. Az indokolás igen erős kifejezéseket tartalmaz. Ilyennek tekinthető a súlytalan és a nem kellően megfontolt. Emellett sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Szajci visszavonultatta magát a Wikipédiától (igaz, a Commonson szerkeszt helyette tovább), valamint a szöveget tekintve gyakorlatilag védelmébe vette Szajcit, mivel őt minden esetben a Wikipédia iránti elkötelezettség vezette. Ez felháborodást keltett több szerkesztőben is, több oldalról.

A hevessé vált vitában két álláspont csapott össze: a döntést kritizálóké és a kritizálókat kritizálóké. E vitában felmerült az, hogy a Wikitanács döntései mennyiben lehetnek elemzések, vélemények és akár bősz hozzászólások tárgyai.

A kritizálhatóság érvei és ellenérvei

Vegyük sorra az érveket! Először a döntést kritizálóké.

Alapvetés: a Wikitanács nem szent és sérthetetlen szerv, amely kivonhatja magát a vélemények és kritikák köréből, és ezeket mint wikiközszereplők kötelesek korlátok között elviselni. Aztán a partikulárisabb érvek:

1. A döntés maga annyira felháborító/semmitmondó/stb., hogy felmerül a WT komolyan vehetőségének kérdése.
2. Az indokolás maga sikerült annyira soványra, hogy a döntés így több okból hibás. (Ez volt az én szakmainak szánt véleményem, hogy az volt-e végül, más kérdés.)
3. A döntés meghozatalakor a Wikitanács nem számolt annak súlyával és wikitársadalmi fogadtatásával.

A kritizálókat kritizálók érvei:

1. A kritika aláássa a Wikitanács tekintélyét.
2. A Wikitanács meghozta döntését, amit nem lehet megváltoztatni, így sok értelme nincs kérdőre vonni és bírálni.
3. A bírálat felesleges zajt okoz.

A döntést kritizálók alapvetése helyes, mivel a Wikitanács nem a Wikipédia világán kívül mozgó valami (ahogy pl. az Alkotmánybíróság sem a magyar jogi-társadalmi rendszertől független). Bár nem szerencsés az összehasonlítás egy alkotmányvédő szerv és egy tanácsi rendszerben működő belső döntéshozatali fórum között, annyi hasonlóság mégis van a kettő között, hogy az adott szintű társadalom (időnként indokolatlanul) nagy elvárást fűz hozzájuk. Itt említhető még az is, hogy mindkettő utolsó fórum bizonyos esetekben.

Mivel az alkotmánybírósági döntések kritikai (nem feltétlenül bíráló) vizsgálatának félkönyvtárnyi irodalma van, felmerül a kérdés, hogy a Wikitanács esetében miért ne lehetne ilyen vizsgálatot folytatni. A kritikai (támogató vagy bíráló) írásoknak intézmény- és jogfejlesztő hatásuk van az AB-re nézve, álláspontom szerint intézmény- és felfogásfejlesztő hatása van a Wikitanácsra nézve is. Nem állapítható meg tehát az, hogy a bírálat aláásná az intézmény tekintélyét, ahogy az sem, hogy ne lenne értelme a kritikai vizsgálatnak. Ugyanis ezek jól felhasználva előremutatóak, tehát jövőbeli döntést alapozhatnak meg jobban. A testület tekintélyét nem a döntés bírálhatatlansága vagy dicsérhetetlensége alapozza meg, hanem inkább a megválasztásuk módja.

Jelen vitában sem a Wikitanács indokoltsága vagy puszta léte volt a fő vitapont, hanem egy döntése. Messze nem ugyanaz a kettő. Az elemzés, a kritika előjelétől függetlenül pont annak fejlesztő hatása miatt nem tartom indokoltnak a zajra való utalást.

Azonban azzal sem értek egyet, hogy a konkrét döntés semmitmondó lenne. Épp az ellenkezője az igaz. Bár rövid, de objektív mércével mérve is erős kifejezéseket alkalmaz, amivel sokat mond. A probléma hangsúlya itt azon van, hogy nem bontotta ki ezeket a kifejezéseket, a levegőben lógnak. Nem határozta meg a Wikitanács, hogy saját értelmezésében mit jelentenek ezek a kifejezések, illetve azt, hogy mikortól számít valami pl. súlyosnak vagy kellően indokoltnak. Ez pl. jövőbeni indítványozók számára hasznos fogódzót jelentett volna. Így viszont bizonytalan helyzetet teremtettek, mivel egy indítványozó sem fogja pontosan tudni, hogy mi a Wikitanács mércéje.

Bíróságnak tekinthető-e a Wikitanács?

Különálló érvként merült fel, hogy mivel a Wikitanács a Wikipédia „bírósága”, ezért nem illik/nem szabad neki reagálnia bizonyos kritikai megjegyzésekre. Ezt két okból tartom tévesnek.

1. A Wikitanács nem tekinthető klasszikus értelemben vett bíróságnak. Inkább egy speciális jogokkal felruházott döntéshozatali fórum.
2. Alapból tévesnek tartom azt, hogy az IRL-bíróságok döntéseit nem védhetik meg a bírók.

Részletezve: a Wikitanácsot már csak azért sem tekintem bíróságnak, mert a bíróságokra jellemző szervezeti és felépítési sajátosságok nem lelhetőek fel. Nincs nyilvános eljárás, semmi kontradikció (csak az indítványnál), a tagokat évente újra kell választani, döntéshozatali határidő van, semmilyen speciális garanciák nem különböztetik meg a WT-tagokat az átlagszerkesztőtől, stb.

A Wikitanács egy, végeredményben a közösség által létrehozott és felállított tanácsrendszerű szerv, amelyre szankcionálási, mediációs és egyéb hatásköröket ruháztak rá. Azonban a klasszikus bírósági rendszertől távol van a döntés fellebbezhetetlensége, egyes bíróságokra kötelező, de a Wikipédián szükségtelen eljárási alapgaranciák hiánya és a Wikitanács működését szűkítő szabályok miatt is.

Így azt sem tartom indokoltnak, hogy ne védhessék meg a saját döntésüket. Arról pedig nem is szólva, hogy a Wikipédiába mint felépítménybe az ilyen korlátozás nem illik bele, mivel a WP-t pont a diskurzus viszi előre, akár szócikkeknél, akár helyesírási kérdésekben, akár műszaki dolgokban, akár a Wikitanács eljárását illetően.

Megjegyzés: e sorok írója részese volt a Wikitanács létrehozásának és első koordinátoraként működött 2008 és 2010 között.