Szerkesztő:Anett.papp/piszkozat

Etelka, az első magyar regény

1788-ban jelent meg első eredeti magyar regényünk, ami főként a hölgyek körében aratott nagy sikert.Ez volt Dugonics András kétkötetes Etelka című műve. Főszereplőjét eszményített női figuraként jelenítette meg, példának szánta Magyarország lányai és asszonyai számára.

A regény forrása

Az Etelka Előszavában maga a szerző is eredeti magyar műnek nevezi regényét.Minden bizonnyal német vagy latin eredeti alapján készülhetett a regény, ám a forrása mindeddig ismeretlen. Császár Elemér véleménye szerint kései szentimentalizmussal átitatott heroikus regénynek a fordítása vagy átdolgozása lehetett az Etelka, Dugonics azonban "áttette nemzetünk ködös múltjába, s átszőtte politikai tendenciával". Szentimentális, heroikus regénymintát feltételeznek a következő motívumok is: bonyolult, érzelgős történet, hősi regények indítékai jelennek meg benne illetve a szereplői is heroikus regényekre emlékeztetnek.

A regény jelentősége

Az Etelka szereplői Szeged környéki tájszólásban beszélnek, közmondásokat használnak. Dugonics András azonosítja magát a nemesi ellenállás kritikátlan magyarkodásával, a régi szokásokat túlbecsülő és minden külföldit megvető provincializmusával.De a nemzettudat erősítése akkor, még nemesi előítéletek közepette is, polgárosító erejű volt. Dugonics pedig attól a botránytól sem riadt vissza, hogy egyetemi matamatika óráit olykor nem latinul, hanem magyarul tartotta. A honfoglalás korába helyezett történet csak álca, alapvetően Bécs és II.József elleni írásos megnyilatkozás. A regény címe írói névalkotás eredménye: a hun Etele név női változata. A műben előforduló Csilla név is hasonlóképpen kitalált: valószínűleg a csillag szóból alkothatta.Az Etelka igen rövid idő alatt második és harmadik kiadást is megért.

Főbb szereplők

Árpád fejedelem

Zoltán- Árpád fejedelem fia

Hanzár- Árpád fejedelem felesége

Huba vezér

Világos- Huba vezér leánya

Gyula- Huba vezér hadnagya

Etelka- Gyula leánya

Rima- Etelka dajkája

Róka- a fejedelem tót származású tanácsadója

Uszuba- a fejedelem bizalmasa

A mű története

Az ország szétosztása során Árpád fejedelem Huba vezérnek ajándékozta Világos várát, ezért Huba vezér Világosnak nevezte el leányát. A Világosi templom felszentelésére sok ember érkezik. Huszonnégy szűz közül választják ki azt az egyet, aki áldozatot mutathat be. A választás Gyula leányára, Etelkára esik. Az érkező vendégek között megtaláljuk Szeged urát, Zalánfit is, aki szerelmes lesz Etelkába. Zalánfit azonban mind a leány, mind az édesapja, Gyula, türelemre inti.

Etelkát már a templom bejáratánál várja a pap, aki majd szózatot intéz a néphez, miután megölték az áldozati bárányt. Etelka fáklyás ifjak előtt vonul el, s az utolsó, aki átadja Etelkának a fáklyát, ismeretlenül is megtetszik a lánynak.

A felszentelés után megtudjuk az ismeretlen nevét, s hogy mesterséget jött tanulni. Eteléről van szó, aki megtetszik Világosnak, Huba vezér leányának is. Etelka szerelemre lobban Etele iránt, s szerelme jeléül egy kardot ajándékoz neki. Etelét a fejedelem Budára szeretné hívni.

Árpád fejedelem Szegedre, Zalánfihoz megy vadászatra, ahol Etelka kutyája egy faládát talál, benne egy halott gyermek csontvázával. A titkot egyedül a dajka, Rima ismeri.

Világos eközben mindent megpróbál, hogy Etele édesapja seregébe kerüljön. Etelka mindenre rájön és megpróbálja megakadályozni Világos cselszövését. A fejedelem mindent elintézne: Világos legyen Eteléé, Etelkát pedig Zalánfi vegye el. Etelének Világossal kéne Budára érkeznie, amit Etele elutasít, és bosszút esküszik. Azért, hogy tervét sikeresen véghez tudja vinni, megszerzi magának a fejedelem tót származású tanácsadóját, Rókát.

Róka minden aljasságra képes, s igazából semmi nem érdekli őt saját sorsán kívül. Árpád fejedelem meghal, Róka pedig Zoltánt nevezi ki fejedelemnek.Az új ifjú fejedelem teljesen megbízik Rókában, így a ravasz tanácsadó befolyása tovább növekszik.

Róka mindent összekuszál: börtönbe juttatja Etelét, s elterjeszti, hogy Zoltán szerelmes Etelkába. Hanzár, a fejedelem felesége azonban rájön a tanácsadó aljasságaira, ezért Rókát elítélik, majd kivégzik. A dolgok rendeződni látszanak.

Etele felfedi kilétét: elárulja, hogy ő a Krjelben maradt magyarok fejedelme, s Zoltánnal már, mint fejedelem találkozik. Etelkáról kiderül, hogy valójában nem is Gyula leánya, hanem a fejedelem gyermeke. Gyula és a fejedelem felesége korábban egy időben szült. Gyula feleségének gyermeke halva született, miközben a fejedelem felesége megszülte második gyermekét, Etelkát. A fejedelem azonban nem szerette a több gyermekes nőket, ezért Gyula felesége lett a kislány anyja.

Etelka és Zalánfi esküvője már nem akadályozható meg, ezért Etele párbajra hívja Zalánfit, hogy elnyerje Etelka kezét. Zalánfi halálosan megsebesül és Etelkát is is megsebesíti. Később kiderül, a leány sebe nem súlyos. Etele és Etelka összeházasodnak. Zoltán úgy rendelkezik, hogy ameddig az ifjú házasok Magyarországon tartózkodnak, megilleti őket Zalánfi szegedi tulajdona.

Külső hivatkozások

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/magyarir/html/dugonics.htm

http://www.gyimesi.lapok.hu/keret.cgi?/index.htm

Dugonics András: Etelka, sajtó alá rendezte Penke Olga, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2002.)