Ugrás a tartalomhoz

Szerelmem, Hirosima

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szerelmem, Hirosima
(Hiroshima mon amour)
1959-es francia–japán film

Emmanuelle Riva 1962-ben
Emmanuelle Riva 1962-ben
RendezőAlain Resnais
ProducerAnatole Dauma
Samy Halfon
Műfaj
ForgatókönyvíróMarguerite Duras
FőszerepbenEmmanuelle Riva
Eiji Okada
ZeneGeorges Delerue
Giovanni Fusco
OperatőrMichio Takahashi
Sacha Vierny
VágóJasmine Chasney
Henri Colpi
Anne Sarraute
JelmeztervezőGerard Collery
GyártásvezetőKamenka Sacsa
Sirakava Takeo
Gyártás
GyártóArgos Films
OrszágFranciaország
Japán
Nyelvfrancia
Játékidő91 perc
Képarány1,37:1
Forgalmazás
ForgalmazóPathé films
Bemutató1959. június 10.
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerelmem, Hirosima témájú médiaállományokat.

A Szerelmem, Hirosima (eredeti cím: Hiroshima mon amour) Alain Resnais első játékfilmje, melyet 1959-ben mutattak be.

Egy francia filmszínésznő egy háborúellenes dokumentumfilm forgatásán vesz részt Hirosimában. A forgatás vége felé megismerkedik egy japán építésszel. Szerelmük amilyen tiszta, annyira reménytelen. A színésznőben az együttlét alatt felidéződik első szerelme, egy német katonafiú, akivel szülővárosában, a megszállt Nevers-ben szerették egymást. A németet a felszabadulás napján a szeme láttára végezték ki, őt magát pedig a szégyenletesnek tartott kapcsolat miatt a saját szülei alázták meg.

Szerep Színész[1] Magyar hangja
(1. szinkron)[2]
A nőEmmanuelle RivaKútvölgyi Erzsébet
A férfiEiji OkadaTimár Béla
AnyaStella DassasN/A
ApaPierre BarbaudN/A
Német katona (szerető)Bernard FressonN/A

A film jelentősége az egyetemes filmművészetben

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
1960. táján éppolyan felszabadító, felfedező hatást tett rám – és egész generációnkra – mint a Négyszáz csapás vagy a Kifulladásig. Míg az előzők a kamera, a színészek, a történet szabad kezelésével, a felelőtlen játékossággal ejtettek lázba bennünket, a Hirosima a szerkesztés szigorúságával, a dokumentumok és az irodalmiasság addig összeegyeztethetetlen szélsőségeinek összepárosításával, a többféle idősík természetes összejátszásával, a zenei szerkesztésmód következetességével ragadott meg. Azok a gyors, váratlan vágások a múltba és vissza, Fusco fúvós kamarazenéjének fenyegető és nosztalgikus, feszített akkordjai jó néhány filmben köszöntek vissza a világ minden táján.
– Kézdi-Kovács Zsolt – Filmvilág[3]

A filmet nemcsak a létrejötte idején bonyolultnak ható, elmélyült emberi, erkölcsi és politikai tartalma, hanem gyökeresen újszerű eszközei, stiláris, filmnyelvi eredetisége is minden idők egyik kiemelkedő filmjévé teszi. Resnais a maga idejében nehezen befogadható formai vívmányait ma már a középszerű televíziós sorozatok is gyakran alkalmazzák.

  1. ↑ Szereposztás az IMDb.com szerint
  2. ↑ Szerelmem, Hirosima (Hiroshima mon amour, 1959) 1. szinkron. Magyar Televízió az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
  3. ↑ Kézdi-Kovács Zsolt (1985). "Szerelmünk volt Hirosima – Adalék a szinkron-vitához". Filmvilág. XXVIII (11): 47–48. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  4. ↑ A beválogatás ellenére Alain Resnais alkotását – az amerikai küldöttség tiltakozása miatt – kivették a versenyprogramból, helyette egy Cannes-ba meg sem érkezett szovjet filmet jelöltek. A filmet a város egyik mozijában vetítették le, sikerrel. Lásd: Loredana Latil. "Les années 60 : le Festival et son Marché du film". Cannes et le Festival (angol és francia nyelven). Site officiel de la ville de Cannes. 2011. november 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. június 9.{{cite web}}: CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link)

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]