Szent József és Szent Rajmund-kórház
| Szent József és Szent Rajmund-kórház | |
| A linaresi őrgrófok kórháza | |
.jpg) | |
| Település |  Linares |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1904–1917 |
| Megnyitás | 1917. augusztus 30. |
| Építési stílus | neogótikus |
| Építész(ek) | Francisco de Paula Casado y Gómez |
| Kivitelező | Arturo de Navascués |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | múzeum, idősotthon |
| Egyéb jellemzők | |
| Emeletek száma | 1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szent József és Szent Rajmund-kórház
Pozíció Spanyolország térképén
| |
 é. sz. 38° 05′ 17″, ny. h. 3° 37′ 43″Koordináták: é. sz. 38° 05′ 17″, ny. h. 3° 37′ 43″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent József és Szent Rajmund-kórház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szent József és Szent Rajmund-kórház vagy a linaresi őrgrófok kórháza (spanyolul: Hospital de San José y San Raimundo illetve Hospital de los Marqueses de Linares) a dél-spanyolországi Linares egyik neogótikus műemléke.
Története[szerkesztés]
Az épület története azzal kezdődött, hogy egy gazdag baszk polgári család egyik tagja, José de Murga y Reolid, valamint felesége, Raimunda Ortega y Osorio a 19. század második felében Linaresbe érkezett, hogy a gyümölcsözőnek ígérkező helyi bányászatba fektessen be. Bár a család hivatalos rezidenciája Madridban volt, gyakran ellátogattak Linaresbe, ahol sokat jótékonykodtak és számos adományt juttattak el a város számára is. Mindezért nemcsak a szegényebb emberek megbecsülését érdemelték ki, hanem a nagyobb hatalmasságokét is, így végül I. Amadé spanyol királytól megkapták a Linaes őrgrófja nemesi címet is.[1]
Az őrgróf más tisztségek mellett a királyság szenátora is volt: ezt pedig ki tudta használni ahhoz, hogy megvalósítsa nagyszabású tervét, a kórház felépítését. Az épület terveit Francisco de Paula Casado y Gómez készítette 1904-ben, a megvalósítást Arturo de Navascués végezte. A munkálatok végül 1917-re lettek kész. Nem csak egy egyszerű kórház épült, hanem egy (ma is működő) idősotthon és a főépület mögött egy elkülönített rész is, ahol a fertőző betegeket helyezték el. Az épület elkészültét az alapítók azonban már nem érték meg.[1]
2011-ben Linares önkormányzata felújíttatta az épületegyüttest, amelyet ekkor már nem használtak kórházként. Benne történelmi (különösen kórháztörténeti) témákkal foglalkozó múzeumot rendeztek be, a kápolnát pedig konferenciák, koncertek és egyéb rendezvények számára nyitották meg.[1][2]
A kórház arról is híres, hogy 1947-ben, miután egy bikaviadalon megsebesült, itt hunyt el Spanyolország legismertebb, legendás hírű bikaviadora, Manolete.[1]
Leírás[szerkesztés]
Az épületegyüttes az andalúziai Linares városának déli szélén található, az egykori Murga, ma Őrgrófok nevű sétány délnyugati oldalán. Elsősorban neogótikus stílusú, de külsején és a kápolnájában megjelennek klasszicista elemek is, a kápolna alatti kriptában (ahol az őrgrófok nyugszanak) pedig neobizánciak is.[1] Az egyemeletes létesítmény több, egymásra merőleges szárnyból áll. Homlokzatát nagyrészt vörös színű téglaburkolat fedi.
A kripta kivételével az épület többi szobrászati munkájának elsöprő többségét Lorenzo Coullaut Valera készítette. A kriptában figyelemre méltó alkotás Fiterói Szent Rajmund színezett fából készült szobra.[1]
Képek[szerkesztés]
-
Az épület -
A főhomlokzat középső része -
Részlet -
Az 1917-es megnyitás emléktáblája
Források[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f Hospital de los Marqeses de Linares (spanyol nyelven). Rutas con Historia. (Hozzáférés: 2022. június 21.)
- ↑ Capilla y Cripta del Hospital de los Marqueses (spanyol nyelven). Ciudad de Linares. (Hozzáférés: 2022. június 21.)