Szent István-templom (Nagybörzsöny)
| Szent István király templom | |
.jpg) | |
| Vallás | Keresztény |
| Felekezet | Római katolikus |
| Egyházmegye | Váci Egyházmegye |
| Egyházközség | Nagybörzsöny plébánia |
| Védőszent | Szent István király |
| Püspök(ök) | Marton Zsolt váci megyés püspök |
| Építési adatok | |
| Építése | 13. század első fele |
| Rekonstrukciók évei | 1966-67 |
| Stílus | román |
| Alapadatok | |
| Hosszúság | hajó belső hossz: 7,5 m |
| Szélesség | hajó belső szél.: 4,25 m |
| Torony | 4,1 x 3,3m külméret |
| Építőanyag | barnásvörös trachit kő |
| Elérhetőség | |
| Település | Nagybörzsöny |
| Koordináták | é. sz. 47° 56′ 15″, k. h. 18° 48′ 46″ |
| Hely | 2634 Nagybörzsöny, József A. u. 1. |
| Elhelyezkedése | |
 Szent István király templom
Pozíció a Börzsöny térképén
| |
 é. sz. 47° 56′ 15″, k. h. 18° 48′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 15″, k. h. 18° 48′ 46″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent István király templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A 15. században bányavárosnak számító Nagybörzsöny település központjától távol, dombtetőn emelkedik a tökéletes arányú román stílusú falusi templom, amelyet 17. századi kőfal övez.
A templom története[szerkesztés]
A templom hajója és szentélye a 13. század elején épült, majd a tatárjárás után egészült ki a díszes főpárkánnyal és toronnyal. Ez volt a település plébániatemploma egészen a 15. század elejéig. Amikor Zsigmond király német bányászokat telepített ide a nemesércek kitermelésére, ők a völgyben alakították ki lakhelyüket, s akkor épült föl a nagyobb méretű Bányásztemplom. Amikor az az evangélikusok birtokába került, a katolikusok használták ismét a Szent István tiszteletére szentelt román stílusú régi templomot. Később temetőkápolnává vált, mert a magyar lakosság beolvadt a német bányászközösségbe, és nem volt szükségük külön templomra.
Az 1690-es években már a berendezése is szinte teljesen eltűnt, az oltáron kívül alig akadt benne felszerelés. 1779-ben annyira lepusztult, hogy gondolkodtak a lebontásán is, erre azonban a király és a püspök adományának köszönhetően szerencsére nem került sor.
1894-ben egy villámcsapás után kellett helyreállítani, 1904 és 1907 között Gyakus László vezetésével tatarozták. 1965-66-ban R. Ratkai Ida vezetésével műemléki feltárást végeztek, majd Erdei Ferenc tervei alapján szakszerűen helyreállították. 1990-ben életveszélyessé kellett nyilvánítani, mert a falai annyira megsüllyedtek, hogy repedések keletkeztek rajtuk. A Szent István Király Alapítvány támogatásával Sedlmayr János tervei szerint néhány éven belül helyreállították, és a csapadékvíz elvezetésével a további süllyedést is megállították.
A templom körüli falat valószínűleg a 15. században építették. A keleti kapu fölött olvasható felirat (ANNO 1632 ZACHARIAS POP FIERI FECIT) feltehetőleg arra utal, hogy Pop (vagy Pap) Zakariás 1632-ben felújította.
A templom építészete[szerkesztés]
_8.jpg)
A templom falai barnásvörös trachit kőből épültek, és eredetileg is vakolatlanok voltak.[1] Szentélye középkori szokás szerint keletre néz, vagyis keletelt. Karcsú tornya (3-4. emeletén ikerablakokkal) a nyugati homlokzat előtt emelkedik. A hajónál jóval alacsonyabb szentély félköríves (ívsorokból álló főpárkánnyal). A bejárat a déli oldalon nyílik, fölötte három jellegzetes félköríves román tölcsérablak. A szentélyen is van a déli oldalon egy egyszerű ablak. A templombelsőben a hajó síkmennyezetes, az apszis boltozata negyedgömb alakú. A hajótól a szentélyt diadalív választja el. A torony földszintje dongaboltozatos.
A főpárkány tükreinek különlegessége: a 19 bajuszos tatár feje. A fejeknek története van, ugyanis jól látható, hogy 20 fejnek van kialakítva ív, viszont csak 19 fejet faragtak az ívsorba. A fejek a faluba betörő és legyőzött tatárokat szimbolizálják, elrettentésül is a tatároknak, hogy hasonló eset ne következzék be újra. A támadásban megmenekült egyetlen bajuszos barbárnak meghagyták a helyet az ívsor végén, ha esetleg visszatérne.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 115. oldal. ISBN 978-963-357-649-6
Források, további információk[szerkesztés]
- Köpöczi Rózsa: A nagybörzsönyi XIII. századi Szent István templom művészettörténeti értékei. In. Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999
- Tari Edit: Pest megye középkori templomai. Szentendre, 2000.
- A templom a Műemlékem.hu-n
- Információk, történet a Miserend.hu-n
- A Nagybörzsönyi Plébánia a Váci Egyházmegye honlapján
- Részletes leírás Nagybörzsöny hivatalos honlapján