Szende Andor
| Szende Andor | |
| Született | Steigenberger Andor 1886. április 14. Budapest |
| Elhunyt | 1972. május 22. (86 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szende Andor, születési nevén Steigenberger Andor[1] (Budapest, 1886. április 14. – Budapest, 1972. május 22.) zsidó származású magyar építész, sportoló.
Élete[szerkesztés]
Délvidéki zsidó családból származott.[1] 1909-ben szerzett oklevelet a budapesti Műegyetemen. Ezt követően hosszabb tanulmányútra ment Németországba. Ennek hatása meghatároz lett később saját munkásságára. Hazatérve több építészeti pályázaton vett részt, terveit a Műcsarnok is gyakorta bemutatta.[2] Érdekesség, hogy 1915-ben 2 tervet is készített a – később anyagi okokból fel nem épült – Székesfővárosi krematórium pályázatára.[3]
Az első világháborút követő időkben elsősorban kastélyok és épületbelsők tervezésére szakosodott.[2] A korszak neoeklektikus irányzatához híven elsősorban neobarokk és neoreneszánsz stílusban készítette el ekkori munkáit.[4] Az 1940-es években már modern stílusban tervezett meg néhány lakóházat.[4]
Már idős ember volt, amikor 1955-ben részt vett a moszkvai pantheonra kiírt tervpályázaton. Az eseményre 11 külföldi építész adta be a tervét, Szende volt köztük az egyetlen magyar származású.[2]
Magas kort ért meg, 1972-ben hunyt el 87. életévében. A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték nyugalomra.[5]
Sportolóként[szerkesztés]
Szende építész mellett fiatalon neves sportolónak is számított. Korcsolya- és rúdugró versenyeken vett részt.[1] A következő eredményei születtek:[4]
- világbajnok-bronzérem (1910, 1912, 1913),
- Európa bajnok-ezüstérem (1913)
- valamint négyszeres felnőtt, illetve egyszeres ifjúsági magyar bajnok (1908, 1911, 1912, 1914, 1922)
1922 után nem vett részt több versenyen, idejét az építészetnek szentelte.[1]
Ismert épületei[szerkesztés]
- 1927: Schöffer Bódog uradalmi kastélya, Göd[4][6]
- 1941–1942: lakóház, Budapest, Tinódi u. 4.[4]
- 1942–1943: lakóház, Budapest, Elek u. 6.[4]
Az ő nevéhez főződik a budapesti Andrássy út 118. számú épület (tervezte: Bukovics Gyula, 1881) helyreállítása.[4]
Megvalósulásuk kérdéses[szerkesztés]
- 1920/1930-as évek: Nagybánhegyesi Montágh Sándor kastélya, Szentetornya[4]
- 1920/1930-as évek: Gróf Széchenyi Károly pasaréti nyaralója, Budapest[4]
- 1920/1930-as évek: Római katolikus elemi iskola és kultúrház, Abony[4]
- 1920/1930-as évek: Székesfővárosi Érdi utcai elemi iskola, Budapest[4]
- 1920/1930-as évek: Sashalmi elemi állami iskola, Budapest[4]
Tervben maradt épületek[szerkesztés]
- 1910: Nagyvárosi áruház, helyszín nem jelölve (ezüstérem)[2]
- 1910: Városháza és Vigadó, Kolozsvár[1][2]
- 1910: Kultúrpalota, Pozsony (Grósz Józseffel közösen)[1][2]
- 1911: Fővárosi Nyilvános Könyvtár- és Közművelődési Intézet, Budapest[7]
- 1911: Budapesti Bank Rt. székháza, Budapest[2]
- 1911: Kultúrpalota, Tisza Kálmán (ma: II. János Pál pápa) tér[1]
- 1912: Jégpalota, helyszín nem jelölve[1][2]
- 1913: Nemzeti Színház, Budapest[1][4]
- 1912: Tietz-áruház, Berlin[2]
- 1915: Székesfővárosi krematórium, Budapest (2 terv)[1][3][4]
- 1932: iskola hat, egyenként háromszáz diákot befogadni tudó lakóépülettel, Tihany[4]
- 1955: Pantheon, Moszkva[2]
- ?: Fogadalmi templom, Mohács[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g h i j Szabó, i. m.
- ↑ a b c d e f g h i j Gerle, i. m., 186. o.
- ↑ a b https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1916/?pg=29&layout=s
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p Vincze, i. m.
- ↑ https://www.findagrave.com/memorial/168152720/andor-szende
- ↑ https://repozitorium.omikk.bme.hu/handle/10890/42390
- ↑ https://lajta.bparchiv.hu/hu/szende-andor-palyaterve-tavlati-kep
Források[szerkesztés]
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
- Vincze Miklós: Ismeretlen magyarok: Szende Andor, a sokoldalú sportolóból lett kastélyépítő (24.hu, 2017. december 2.)
- Szabó Gábor: Az első vb-érmes magyar férfi műkorcsolyázó a monumentális építészet barátja volt (nemzetisport.hu, 2022. május 24.)
- Műkorcsolya bajnokok (hunskate.hu)
