Ugrás a tartalomhoz

Városháza (Szekszárd)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szekszárdi városháza szócikkből átirányítva)
Városháza
Építési adatok
Építés éve18421846
Rekonstrukciók éveiElsőː 1908
Másodikː 1985
Építési stílusklasszicizmus, szecesszió
TervezőTormay Károly, Huber Henrik
Hasznosítása
Felhasználási területvárosháza
Elhelyezkedése
Városháza (Szekszárd)
Városháza
Városháza
Pozíció Szekszárd térképén
é. sz. 46° 20′ 57″, k. h. 18° 41′ 54″46.349130°N 18.698440°EKoordináták: é. sz. 46° 20′ 57″, k. h. 18° 41′ 54″46.349130°N 18.698440°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Városháza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A szekszárdi városháza a település központjában, a Béla király téren, a Munkácsy Mihály utca sarkán áll (Béla tér 8., hrsz. 1741).

Története

[szerkesztés]

Az eredetileg klasszicista stílusú és L alaprajzú épületet Tormay Károly megyei főorvos és Huber Henrik tervezte. Az építkezést 1842-ben kezdték el, és 1846-ban fejezték be. A megnyitó napján (1846. október 18-án) Liszt Ferenc adott koncertet a vármegyeháza nagytermében.

Az épület homlokzata eredetileg a vármegyeházáéhoz hasonló volt, a kinyúló ülésterem tetején timpanonnal, alatta oszlopsorral. Mivel az oszlopsor alapozásánál nem vették figyelembe a talajmechanikai sajátosságokat, az a fél ülésteremmel együtt megsüllyedt. Az épületet át kellett építeni — egy 1905-ben kelt jegyzőkönyv szerint a falon akkora repedések tátongtak, hogy a tanácsnokok kiláttak rajtuk a térre.

Az átépítés terveit Diczenty László szekszárdi építész készítette el. Egyúttal át is alakították a homlokzatot a századforduló környékén kedvelt szecessziós stílusban. A kapunál látható kőtábla az 1904-es évet jelöli meg az átalakítás évszámaként, de azzal valójában csak 1908-ra készültek el.

A déli udvari szárnyat az 1970-es években építették; ezzel az alaprajz nagyjából U alakú lett.

1985-ben felújították az épületet. Ekkor helyezték el a homlokzaton a város kőbe faragott címerét. 1992-ben ezt egy komolyabb belső átalakítás követte.

A házat ma is eredeti rendeltetése szerint használják.

Az épület alatti épületmaradványok feltárása közben a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) régészei 2009-ben egy középkori temetőre bukkantak.[1]

Az épület

[szerkesztés]

Az egyemeletes, közelítően U alaprajzú, egyemeletes, nyeregtetős épület csatlakozó beépítésben áll. A térre néző homlokzat középrizalitjának földszintjén pilléres kocsiáthajtó, a tört vonalú oromzatban a város címere, a szélső tengelyek fölött kupolatetős tornyocskák magasodnak. Az udvari homlokzatok egyszerűek, átalakítottak. A középrész udvari homlokzatát timpanon koronázza.

Az előcsarnok pilléres, csehsüveg boltozattal; egyes földszinti helyiségek mennyezete fiókos dongaboltozat, másoké sík. Az emeleti helyiségek mennyezete ugyancsak sík, a díszteremé stukkódíszes tükörboltozat.

A házasságkötő terem két falát Sarkantyu Simon 1976-ban festett seccója díszíti; a festmény falusi lakodalmast ábrázol. A lépcsőházban 2000. augusztus 20-án Baky Péter két pannóját függesztették ki.

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. Középkori csontvázak a szekszárdi Városháza alatt. [2010. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 29.)

Források

[szerkesztés]