Szekfű Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Szekfű Ferenc (Érsekújvár, 1779. szeptember 15.Esztergom, 1843. február 10.) apát-kanonok és főesperes.

Élete[szerkesztés]

1798-ban a pozsonyi papnevelőben hallgatta az első évi bölcseletet, ugyanitt végezte a teologiát is 1802-ig, majd Nagyszombatba ment. 1803-ban pappá szenteltetett; azon év október 12-től 1804. január 15-ig káplán volt Szentendrén, azután 1807. október 8-ig Léván. Ekkor Sárvárra küldték hasonló minőségben. 1808. május 16-án elnyerte a lévai plébániát és 1822. november 1-jén a lévai kerület alesperesévé neveztetett ki. 1832. december 30-án lett az esztergomi káptalan tagja, ahol 1840. június 12-én komáromi alesperessé lépett elő. 1841-ig a papnevelő birtokainak felügyelője volt. 1842-ben a Boldog Szűzről nevezett szászvári apátságot nyerte el. Mint plébános évenként két szegény iskolás fiút neveltetett, többeket pedig szállással és élelemmel segített. A lévai gimnáziumra 300, a nemzeti iskolákra 200 forintnyi alapítványt tett. 1817-ben plébániájának templomára 500 forintot költött és a lévai kálváriát is saját költségén állíttatta fel.

Munkája[szerkesztés]

  • Szent Istvánnapi dicsbeszéd Budán 1839. aug. 20. Buda, 1839. (Kézirata az esztergomi főegyházmegye könyvtárában. Ism. Egyházi Tudósítások 1843. 9. sz.).

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Zelliger Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom főegyházmegyei papság irodalmi munkássága. Nagyszombat, Szerző, IV, 1893.
  • Egyházi Tudósítások 1843. 9. sz.
  • Némethy Lajos: Dicsbeszédek. Budapest, 1881. 36. old.
  • Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók. Budapest, 1888. 220. old.
  • Kollányi Ferencz: Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 453. old.