Szamojédek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A ​​szamojéd nyelveket beszélő népek földrajzi eloszlása a 17. és a 20. században

A szamojédek Oroszország északi részén szétszórtan élő, szamojéd nyelveket beszélő népek elnevezése. A finnugor népek mellett az uráli népek másik ágát a szamojédek alkotják, távoli rokonaik az obi-ugorok (hantik és manysik).

A szamojéd népek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Északi szamojédek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Déli szamojédek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • szölkupok, 4200 fő
  • szajáni szamojédek: kamaszinok, matorok, kojbalok (a szajáni nyelvek mára kihaltak, a három szajáni törzs asszimilálódott az orosz népbe).[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A fentebbi adatokat a 2002-es oroszországi népszámlálás statisztikája szolgáltatta.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]