Szalagos keresztcsőrű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szalagos keresztcsőrű
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Pintyfélék (Fringillidae)
Alcsalád: Kúpcsőrűek (Carduelinae)
Nem: Loxia
Faj: L. leucoptera
Tudományos név
Loxia leucoptera
(Gmelin, 1789)
Szinonimák

Fehérszárnyú keresztcsőrű

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szalagos keresztcsőrű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szalagos keresztcsőrű témájú médiaállományokat és Szalagos keresztcsőrű témájú kategóriát.

A szalagos keresztcsőrű vagy fehérszárnyú keresztcsőrű (Loxia leucoptera) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Európa, Ázsia és Észak-Amerika északi területein honos. cirbolya- és vörösfenyvesek lakója. Állandó, de télen kóborol

Megjelenése[szerkesztés]

Hossza 15 centiméter, szárnyfesztávolsága 26–29 centiméter, testtömege pedig 25–34 gramm. A hím tollazata téglavörös, háta és szárnyai feketék, két fehér szárnyfolttal. A tojó barnássárga. Nevét jellegzetesen keresztbe álló csőréről kapta, ami az étkezésében játszik szerepet.

A hím
és a tojó

Életmódja[szerkesztés]

A fákon keresgéli vörösfenyő, lucfenyő magvaiból és a berkenye-, vagy nyírfa terméseiből álló táplálékát. Specializálódott csőrével szétfeszíti a tobozokat és nyelvével kiszemezgeti a magokat. Télen csapatba verődik.

Szaporodása[szerkesztés]

Loxia leucoptera

Csésze alakú fészkét fára építi, gallyakból és fűszálakból. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen 14-15 napig kotlik. A szülők a fiókákat addig táplálják, míg a csőrük nem erősödik meg annyira, hogy a toboz pikkelyeit önállóan is szét tudják nyitni.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon ritka kóborló

Védettség[szerkesztés]

A Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint jó kilátásokkal rendelkezik. Az európai állomány stabilnak mondható, Magyarországon védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]