Szalagos keresztcsőrű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Szalagos keresztcsőrű
White-winged Crossbill - male.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Pintyfélék (Fringillidae)
Nem: Loxia
Faj: L. leucoptera
Tudományos név
Loxia leucoptera
(Gmelin, 1789)
Szinonimák

Fehérszárnyú keresztcsőrű

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Szalagos keresztcsőrű témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szalagos keresztcsőrű témájú médiaállományokat és Szalagos keresztcsőrű témájú kategóriát.

A szalagos keresztcsőrű vagy fehérszárnyú keresztcsőrű (Loxia leucoptera) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Európa, Ázsia és Észak-Amerika északi területein honos. cirbolya- és vörösfenyvesek lakója. Állandó, de télen kóborol

Megjelenése[szerkesztés]

Hossza 15 centiméter, szárnyfesztávolsága 26-29 centiméter, testtömege 25-34 gramm. A hím tollazata téglavörös, háta és szányai feketék, két fehér szárnyfolttal. a tojó barnássárga. Nevét jellegzetesen keresztbe álló csőréről kapta, ami az étkezésében játszik szerepet.

A hím
és a tojó

Életmódja[szerkesztés]

A fákon keresgéli vörösfenyő, lucfenyő magvaiból és a berkenye-, vagy nyírfa terméseiből álló táplálékát. Specializálódott csőrével szétfeszíti a tobozokat és nyelvével kiszemezgeti a magokat. Télen csapatba verődik.

Szaporodása[szerkesztés]

Loxia leucoptera

Csésze alakú fészkét fára építi, gallyakból és fűszálakból. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen 14-15 napig kotlik. A szülők a fiókákat addig táplálják, míg a csőrük nem erősödik meg annyira, hogy a toboz pikkelyeit önállóan is szét tudják nyitni.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon ritka kóborló

Védettség[szerkesztés]

A Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint jó kilátásokkal rendelkezik. Az európai állomány stabilnak mondható, Magyarországon védettséget élvez, eszmei értéke 25 000 forint.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]