Szajf al-Iszlám Kadhafi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szajf al-Iszlám Kadhafi (arabul: سيف الإسلام معمر القذافي) (Tripoli, 1972. június 25. ) líbiai politikus, Moammer Kadhafi második fia.

Tanulmányai és társadalmi szerepvállalása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A London School of Economics-on szerzett doktori minősítést 2009-ben[1]. Közgazdasági és építészeti tanulmányokat folytatott Tripoliban, Bécsben és Londonban. Irányította a Kadhafi Alapítványt, amely 2001-ben tető alá hozta a Fülöp-szigeteki kormány és egy zendülő csoport közti tűzszünetet. Az Amnesty Internationallel együttműködve igyekezett változtatni a líbiai börtönökben uralkodó állapotokon, és megszüntetni az rabok kínzásét. Elérte líbiai politikai foglyok tucatjainak szabadon bocsátását is. Líbia az általa vezetett alapítványon keresztül fizette ki az ország ügynökei által 1988-ban és 1989-ben elkövetett merényletek – az amerikai PanAm 103-as járatának és az UTA francia légitársaság egy gépének felrobbantása – során meghalt közel ötszáz áldozat utáni kártérítést. Szajf al-Iszlám Kadhafi szerint ezzel a felelősséget vállalták, a bűnösséget viszont nem.

Politikai szerepvállalása és szerepe a polgárháborúban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulmányai és tevékenysége alapján a nyugati hatalmak sokáig benne látták a nyitás legfőbb lehetőségét. Öccsével Mutasszim Kadhafival, aki magas rangú katona volt, hosszú éveken át versengtek azért, hogy apjuk örökösei lehessenek.[2] 2009-ben fontos állami pozíciót kapott[3] ami arra utalt, hogy apja őt szánja utódának.

A 2011-es líbiai felkelés alatt Szaifot apja előtérbe tolta ami szintén Al Mutasszimmal szembeni pozzíciójának erősödésére utalt. Ugyanakkor agresszív, a tüntetőket fenyegető fellépésével[4] szertefoszlott a róla kialakult pozitív kép.[5] A polgárháborúban játszott szerepe miatt 2011 májusában a Nemzetközi Büntetőbíróság nemzetközi elfogatóparancs kiadását kezdeményezte apján és a líbiai hírszerzés vezetőjén kívül ellene is.[6]

A polgárháború során több alkalommal érkeztek hírek elfogásáról[7], megsebesüléséről és haláláról - ám ezek rendre hamisnak bizonyultak.[8] Apja és al Mutasszim halála után eltűnt, sorsáról ellentétes információk érkeztek.[9] Végül 2011. november 19-én az új líbiai vezetés katonái több testőrével együtt elfogták az ország déli részén. [10]

Egy tripoli bíróság, háborús bűnök elkövetésének vádjával 2015. július 28-án, távollétében – a Kadhafi-rendszer nyolc egykori magas beosztású tisztségviselőjével együtt – halálra ítélte. Ítélethirdetésen nem volt jelen, mivel a Tripoliban székelő, és a nemzetközi közösség által el nem ismert iszlamista kormánnyal szembehelyezkedő északnyugat-líbiai lázadócsoport ellenőrzése alatt álló városban, Zintánban raboskodik.[11]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A civil társadalom szerepe a globális kormányzati intézmények demokratizálásában
  2. LÍBIA: Kadhafi két fia már tervezi az átmenetet, de csak ők... – parameter.sk, 2011. április 4.
  3. Kadhafi fia lett Líbia Népi Vezetője – index.hu, 2009. október 17.
  4. Ifj. Kadhafi: Leszámolunk a zendülőkkel ‑ index.hu, 2011. február 21.
  5. Elvesztette a fejét a kóladiplomata ‑ index.hu, 2011. február 23.
  6. Elfogató parancs kiadását kérték Kadhafi ellen – Hírszerző.hu, 2011. május. 16.]
  7. Közel a vég: a lázadók elfogták Kadhafi fiát – Hírszerző, 2011. augusztus 22.
  8. Mégsem fogták el a lázadók Kadhafi fiát – Híradó.hu, 2011. augusztus 23.
  9. Kadhafi egy fiát megölték, a többit üldözik – index.hu, 2011. október 21.
  10. Elfogták Moammer Kadhafi fiát – origo.hu, 2011. november 19.
  11. Távollétében halálra ítélték Kadhafi egyik fiát (magyar nyelven). honvedelem.hu, 2015. július 29. (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]