Szabolcsi almapálinka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szabolcsi almapálinka egy frissen készítve színtelen, különlegesen tiszta, azonban az érleléstől kissé sárgás színű, zamatos, almaízű és -illatú gyümölcspárlat. A magyar pálinka egyik helyi eredetvédettségű fajtája.

A „szabolcsi" eredetmegjelöléssel előállított almapálinka alapanyaga a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén termelt alma. A magyar almatermesztés világhírét ez a fajta alapozta meg. A megye gyümölcstermő területének kb. 50%-án folyik almatermesztés, döntően jonatán, jonagold, golden és red delicious, idared fajtából.

A Magyar Köztársaság 2008. évi LXXIII. törvénye, a Pálinkatörvény szerinti csak olyan gyümölcspárlat nevezhető pálinkának, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből készítettek, és amelynek cefrézését, lepárlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. A sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának.

Szabolcs almatermesztéséről már a XVIII. századtól vannak feljegyzések. Mivel ezen a területen jelentős bortermelés nincs, az almapálinka számít a legjelentősebb, saját termelésű szeszes italnak. A szabolcsi almapálinkát kizárólag a meghatározott területen fekvő szeszfőzdében, termelőüzemben szabad előállítani, gyártani, palackozni. Alkoholtartalma az előírások szerint legalább 40% v/v.

A hagyomány[szerkesztés]

Az almapálinka az eredeti parasztgazdaságok tipikus itala volt. Általában a napi munkavégzés előtt fogyasztották a közösen végzett munkák során, és a családi ünnepeken. A hagyományos gyógyászatban fájdalomcsillapításra, sebfertőtlenítésre, és gyógyitalok alapanyagaként is hasznosították. Az igazi háziasszony mindig tartott a háztartásban néhány üveggel ünnepekre, a ház körüli munkák, szívességek meghálálására. Felhasználása ennek folytán sokrétű volt.

Felhasználható almafajták[szerkesztés]

A jonatán alma a legelterjedtebb, legkiválóbb téli almafajta, novembertől januárig érik, de már szedéskor ízletes, és az új termésig is eltartható kedvező tárolási körülmények mellett. A jonagold alma az USA-ban a golden, a delicious és a jonatán keresztezéséből előállított fajta. Gyümölcse nagy, gömbölyded alakú, héja zöldessárga, éretten sárga, feszes héja viaszos.

A Nyugat-Virginiából származó golden és red delicious almát hazánkban 1930-tól ismerik és termesztik. Gyümölcse közepesen nagy, sárga színű. A gyümölcs héja vékony, savszegény, kellemes ízű. Az idared alma a jonatán és a wagener fajták keveréke, 1942-ben, az USA-ban nemesítették. Gyümölcse középnagy vagy nagy, lapított gömb alakú, közepén hasas, a felületet csaknem egészében élénkpiros mosott fedőszín borítja, húsa lédús.

Források[szerkesztés]