Szabadság – Különjárat
| Szabadság – Különjárat | |
| 2013-as magyar televíziós film | |
| Alternatív cím: Freedom Flight | |
| Rendező | Fazakas Péter |
| Producer | Lajos Tamás, Mink Tamás |
| Műfaj | játékfilm |
| Forgatókönyvíró | Köbli Norbert |
| Főszerepben | Varju Kálmán, Lengyel Tamás, Tenki Réka |
| Vágó | Jancsó Dávid |
| Gyártás | |
| Ország | Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Játékidő | 56 perc |
| Forgalmazás | |
| Bemutató |  2013. október 23. |
| Korhatár | .svg){kind=icon} III. kategória (NFT/1487/2014) |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szabadság – Különjárat egy 2013-ban bemutatott magyar tévéfilm.
A történet két magyar fiúról és egyikük barátnőjéről szól, akik 1956 nyarán elhatározzák, hogy eltérítik a belföldi légijáratok egyikét, hogy így jussanak nyugatra.
Az alkotók a film külső jeleneteihez a világ utolsó működőképes Li–2-es típusú repülőgépét, a HA-LIX lajstromjelű, akkor már közel 65 éves (1949-ben épített) magyar gépét használták, a belső jeleneteket épített díszletben vették fel.[1] A film megtörtént eseményeken alapul.
Történet[szerkesztés]
 |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
Az 1950-es években tömegek érezték úgy, hogy elviselhetetlen az élet az akkori Magyarországon, ezért sokan fontolgatták, hogy valamilyen módon el kellene hagyni az országot. Három, mindenre elszánt fiatal 1956 nyarán – alig három hónappal az 1956-os forradalom kitörése előtt – merész tervet dolgoz ki a disszidálásra: fejükbe veszik, hogy eltérítik a Budapest–Szombathely-légijáraton közlekedő Li–2 típusú repülőgépet, harcképtelenné teszik a fedélzeten tartózkodó államvédelmis tisztet és ily módon Nyugat-Németországba, Ingolstadtba irányítják gépet. Kockázatos tervük minden buktató ellenére megvalósul, de Nyugaton mégis csak ketten maradnak.
 |
Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
Közreműködők[szerkesztés]
Szereplők[szerkesztés]
- Misi: Varju Kálmán
- Pacek: Lengyel Tamás
- Annus: Tenki Réka
- Halmai: Csankó Zoltán
- Szegedi: Epres Attila
- Banovich: Mohai Tamás
- Zsuzsa: Péter Kata
- Professzor: Fodor Tamás
- Professzorné: Takács Katalin
- Munkás: Szűcs Lajos
- Munkásnő: Pelsőczy Réka
- Magda néni: Rezes Judit
- Kislány: Beregszászi Eszter
- Dömötör: Thuróczy Szabolcs
- Ávós 1.: Horváth Illés
- Ávós 2.: Haumann Máté
- Pénztáros: Molnár Erika
- Nővér: Tóth Orsi
- Pincérnő: Sárközi-Nagy Ilona
- Ezredes: Bisztray Sándor
Alkotók[szerkesztés]
- Rendező: Fazakas Péter
- Forgatókönyvíró: Köbli Norbert
- Zeneszerző: Parádi Gergely
- Operatőr: Nagy András
- Producer: dr. Lajos Tamás, Mink Tamás
- Vágó: Jancsó Dávid
A történet háttere[szerkesztés]
A film az 1956. július 13-án ténylegesen megtörtént hasonló gépeltérítésen alapszik, amely a magyar légiközlekedés első fegyveres, civil gépeltérítése volt. [Olyan már 1949-ben megtörtént, hogy több légiközlekedési alkalmazott a rájuk bízott, utasokkal teli repülőgéppel együtt disszidált, 1951-ben pedig két ferihegyi repülőgép-szerelő „kötött el” egy Po–2 típusú gépet, amivel szintén Nyugatra menekültek, de ezek aligha tekinthetők civil gépeltérítéseknek.] Az elkövetők heten voltak – hat férfi és egy társnőjük –, közülük az ötletgazdák Iszák Ferenc újságíró és Polyák György leszerelt katonai berepülőpilóta voltak, akik egy bokszklubból ismerték egymást. Társként Iszák két ökölvívó tanítványát és a feleségét hívta el magukkal, Polyák pedig két vizsgázott vitorlázórepülő-pilóta ismerősét. A gép, amellyel utaztak, a HA-LIG lajstromjelű, 1947-ben Taskentben gyártott, ez idő tájt 21 személyes utasszállító gépként használt Li–2T típusú gép volt.
Az elkövetők a filmbeli eseményekhez hasonlóan egy jelszóra pattantak fel a helyükről, és a nyomozás adatai szerint az utasok közül többeket is alaposan helybenhagytak, mert nem tudták eldönteni, ki az ÁVH-s légimarsall. [Utóbbi, Doktor Elek egyébként éppen a pilótafülkében tartózkodott.] Ők a géppel – melynek időközben alaposan megcsappant az üzemanyagkészlete – Ingolstadt közelében a még el sem készült manchingi NATO-repülőtérre szálltak le. A kívülálló utasok többsége ott sem kívánt élni a „szabadság” lehetőségével, az eltérítőken kívül csak egy házaspár kért menedékjogot, a többiek hazatértek.
Az elkövetőket itthon, távollétükben halálra ítélték, kint azonban hősként ünnepelték őket, Iszák és Polyák egyenesen Amerikában csinált karriert – előbbi katonai hírszerző, utóbbi a légierő pilótája lett. Emlékeit Iszák később könyvben is megjelentette, a film ennek felhasználásával született. Az eltérített repülőgépet rövid időn belül kivonták az utasforgalomból, 1957-ben áruszállításra alakították át, majd 1962-ben leselejtezték.[2][3][4]
Források[szerkesztés]
- A film a PORT.hu adatbázisában
- A film az IMDb.com adatbázisában
- Kalas Györgyi: Film készült az első magyar repülőgép-eltérítésről. Index–Cinematrix, 2013. május 26. Hozzáférés: 2017. augusztus 11.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A budaörsi repülőtéren forgatott Szabadság különjárat bemutatója ma este az M1-en. Budaörsi Info, 2013. október 23. (Hozzáférés: 2017. augusztus 11.)
- ↑ Turbók Attila: Szabadság – különjárat: Az igaz történet, amiben Szombathely is szerepel. vaol.hu, 2016. július 15. [2016. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 11.)
- ↑ Eltérítések. Li-2.hu. Hozzáférés: 2017. augusztus 11.
- ↑ Ha-LIG. Li-2.hu. Hozzáférés: 2017. augusztus 11.
