Szabad kerület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Szabad kerületnek nevezték régebben Magyarország azon területrészeit, amelyek királyi privilégiumok alapján mind a vármegyei, mind a földesúri magánhatóság alól kivétettek, önkormányzattal bírtak, helyi ügyeiket saját közegeikkel kezelték, közvetítették az állami közigazgatást, a törvénykezésben területükre és tagjaikra az ügyek legnagyobb részében külön első folyamodású bíróságuk volt, az országgyűlésen követeikkel részt vettek és a szabad királyi városokkal együtt a negyedik országos rendet alkották. Jogállásuk egészben a törvényhatóságokéhoz hasonlított, de szervezetre ezektől sokban eltértek.

Ilyenek voltak:

Továbbá kiváltságos kerületeket alkottak, de a törvényhatóság jogállásával vagy a követküldés jogával nem bírtak:

A szabad kerületeket a törvényhatóságok 1870. évi rendezésével (1870. XLII. törvénycikk) és az 1876-os megyerendezéssel megszüntették, illetve a vármegyei közigazgatási szervezetbe illesztették, Fiume és Buccari kivételével.