Szabó Kálmán (tanító)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Szabó Kálmán (Abara, 1853. október 2.[1] – ?) fővárosi tanító.

Élete[szerkesztés]

Abarán született, ahol apja nemes Szabó András gazdatiszt volt, anyja Bajzat Zsuzsanna. 1853. október 4-én keresztelték. Iskoláit, ezek között a képzőintézeti tanfolyamot is, Sárospatakon végezte. A tanképesítőt is ugyanott tette le. A képzőintézet elvégzése után úri családoknál nevelősködött. Közben egy évig Egresen (Zemplén megye) is volt községi tanító. Nevelői évei között legkedvezőbbek voltak reá nézve a Deregnyőn töltött nevelői évek, ahol Lónyay Gábor igazgatójánál, Petrovics Eleknél nagy könyvtár állott rendelkezésére; itt általános és tanítói műveltségét nagyban gyarapította. 1883-ban fővárosi tanítónak választották meg.

Nevelősködése alatt több cikke jelent meg a Zemplénben, ahova az 1890-es évek elejétől számos cikket írt aktuális tanügyi kérdésekről (1895. 329. sz. A német nyelv a főváros elemi iskoláiban); a Néptanítók Lapjában (1900. 12. sz. Nyelvtani botlások, 1906. 42. sz. Magyartalansági falitáblák);

Munkája[szerkesztés]

  • Cikkek a természettani földrajzból, Bpest, 1883.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely (Magyarország vármegyéi és városai, 1905) 299. old.