Szőllősy Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szőllősy Ferenc
Született 1796.
Elhunyt 1854. március 31.
Oravicabánya
Állampolgársága magyar
Foglalkozása utazó,
emlékiratíró

Szőllősy Ferenc, névvariáns: Szöllősy (?, 1796. körül[1]Oravicabánya, 1854. március 31.) utazó, emlékiratíró, Kossuth Lajos elnöki titkára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1847).

Élete[szerkesztés]

Székelyföldi származású, apja gazdatiszt volt. A kolozsvári református kollégiumban tanult, utána beállt katonának, de a katonai élet nem tetszett neki. Bécsben a kórházban őrültnek tetette magát és megszabadulva a katonaságtól, Törökországba ment, ahol mint táborkari tiszt részt vett az 1829. évi orosz-török háborúban. Ahmed Fevzi török rendkívüli követet elkísérte Szentpétervárra. Visszatérve, a kis-ázsiai bányák megvizsgálásával bízták meg, azokat jó karba helyezte. 1835-ben Albániába küldték, hogy megszervezze a csendőrséget. A felkelők elől Skutariba menekült.

1836. februárban visszatért Erdélybe, ahol mint engedély nélkül kivándorolt személyt vizsgálat alá helyezték. Három évig tartó pereskedés után fölmentették, ekkor a kormány kinevezte Zimonyba a keleti nyelvek tolmácsának; itt pár év alatt több nyelvet sajátított el, tizennégy nyelven beszélt.

1848 nyarán a Batthyány-kormány bukaresti ügynöke, 1848. december 10-én az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöki titkára, 1849. április 14. után a kormányelnöki iroda fogalmazója volt. A világosi fegyverletétel után Kossuth Lajossal együtt menekült Törökországba. Egy évig Kis-Ázsiában tartózkodott, onnan Máltára, Franciaországba és Spanyolországba ment. 1851. szeptemberében Párizsba érkezett és a cs. nagy könyvtár használata mellett a mesmerizmussal foglalkozott. 1853. áprilisban hazatért, a rákövetkező évben meghalt.

Egyik életrajzírója szerint (Napkelet 1854.) ő árulta el az osztrákoknak az Allion-hegy tövében 1849-ben elásott magyar Szent Korona rejtekhelyét.

Munkái[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szőllősy Ferenc. Magyar Életrajzi Index. (Hozzáférés: 2014. február 25.)

Források[szerkesztés]