Szókratész halála (David-kép)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szókratész halála (1787)
MűvészJacques-Louis David (1787)
Műfajtörténelmi festmény
Mozgalom
Magasság129,5 cm
Szélesség196,2 cm
MúzeumMetropolitan Művészeti Múzeum
GyűjteményMetropolitan Művészeti Múzeum
Katalógusszám76 (Jacques-Louis David catalog raisonné, 1973)
Anyagolajfesték
A Wikimédia Commons tartalmaz Szókratész halála témájú médiaállományokat.

A Szókratész halála című festmény Jacques-Louis David alkotása, amely a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum gyűjteményének része.

Keletkezése[szerkesztés]

A neoklasszicista stílusú festményt 1787-ben, a francia forradalom előtt készítette David. A festő az ókori történettel az igazságtalan hatalommal való szembenállásra irányítja a szemlélő figyelmét. Alakjait, akiket Szókratész börtönében ábrázol, levegősen, frízszerűen helyezte el a kompozícióban.[1]

Szókratész időszámítás előtt 399-ben halt meg, miután az athéni polgárok istentelenség miatt halálra ítélték. Platón Phaidón című dialógusában azt írta, hogy annak a napnak a reggelén, amikor a filozófusnak meg kellett innia a mérget, barátai felkeresték a börtönben. Habár Szókratésznek lett volna módja elmenekülni, úgy döntött, hogy aláveti magát a város törvényeinek, és inkább még a lélek halhatatlanságáról beszélgetett vendégeivel.[1]

David azt a pillanatot örökítette meg, amikor a széles gesztusokkal magyarázó filozófus átveszi a bürökpoharat az őrtől. A többi figura is színpadias mozdulatokkal fejezi ki kétségbeesését és elkeseredettségét, még az őr sem tud Szókratészre nézni. David tudósokkal konzultált, hogy az ókori valóságnak megfelelően mintázza meg a kor ruházatát és bútorait. Az ágy lábánál Platón ül, aki valójában nem volt jelen mestere halálakor.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]