Szépréti Lilla
| Szépréti Lilla | |
| Könyvét dedikálja | |
| Született | 1937. március 14. Brassó |
| Elhunyt | 1992. május 15. (55 évesen) Olthévíz |
| Álneve | Zsigmond Márta |
| Állampolgársága | román |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Bolyai Tudományegyetem (–1959) |
Szépréti Lilla (eredeti neve Szépréthy; írói álneve Zsigmond Márta; Brassó, 1937. március 14. – Olthévíz, 1992. május 15.) erdélyi magyar elbeszélő, riporter.
Életútja, munkássága
[szerkesztés]1954-ben érettségizett szülővárosában; a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet (1959). Ez év szeptemberétől haláláig a marosvásárhelyi Új Élet (1990-től Erdélyi Figyelő) belső munkatársa.
1964-ben az Utunk riportpályázatán első díjat és a Dolgozó Nő novellapályázatán III. díjat nyert, ezek az írásai voltak első publikációi. Prózai írásaiban jellegzetes nőtípusokat ábrázolt; a gyermekregényei, meséi is kedveltek voltak. 1968-ban szerepelt a Megtalált világ című antológiában. 1969–79 között Marx József fotóival illusztrált színes riportokban mutatta be az Új Életben Erdély nevezetes műemlékeit: várait, kastélyait, székesegyházait. Az Utunk, Igaz Szó, Előre, Vörös Zászló, Jóbarát is közölte írásait.
Művei
[szerkesztés]- Egy szál svéd gyufa (kisregény, Bukarest, 1965);
- Párhuzamos vonatok (elbeszélések, Bukarest, 1968);
- Zöld mécses (regény, Bukarest, 1969);
- Zsuzsu Seremberekben (meseregény, Bukarest, 1971);
- Utazás anyámmal (novellák, Kolozsvár, 1974);
- Napot járó pillangó (meseregény, Bukarest, 1975);
- A család reménysége (kisregény, Bukarest, 1976);
- Régi és új világ (képes levelezőlapok erdélyi műemlékekről, Kolozsvár, 1981);
- Családregény (önéletrajzi írás, Marosvásárhely, 1996).
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
További információk
[szerkesztés]- Láng Gusztáv: Öröm és elégedetlenség. Utunk, 1965/28.
- Veress Zoltán: Levélváltás riport-ügyben. Utunk, 1970/3;
- Veress Zoltán: Piros, sárga vagy zöld. Utunk, 1970/20.
- Mózes Attila: Szépréti Lilla: Utazás anyámmal. Igaz Szó, 1974/10.
- Gagyi László: Szépréti Lilla: A család reménysége. Igaz Szó, 1976/8.
- Sipos András: Brassó megyéből indultak. Szépréti Lilla. Brassói Lapok, 1981/44.
- Csire Gabriella: Barangolás műemlékek között. Előre, 1982. március 4.
- Gyárfás Gabriella: Múlt és jelen párbeszéde. Igazság, 1982. május 5.
- Nagy Pál: Múltismeretre vezérlő kalauz. Utunk, 1982/10.
- Éltető József: Búcsú Szépréti Lillától. Látó, 1992/7.
- Lendvay Éva: Szépréti Lilla : 1937–1992. Helikon, 1992/12;
- Lendvai Éva: Lilla hársfája. Brassói Lapok, 1997/10.
- Bartha Balog Emese: A család regénye és a regény családja. Brassói Lapok, 1997/5.
- Sebestyén Mihály: Szépréti Lilláról idézetek között bujkálva, Népújság, 2117. március 10., Online hozzáférés