Szántó T. Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szántó T. Gábor
Szántó T. Gábor.jpg
Született 1966július 10. (50 éves)
Budapest
Állampolgársága Magyarország
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író, költő, szerkesztő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szántó T. Gábor témájú médiaállományokat.

Szántó T. Gábor (Budapest, 1966. július 10. –) magyar író, költő, szerkesztő, a Szombat című folyóirat főszerkesztője.

Élete[szerkesztés]

Budapesten született. 1990-ben diplomázott az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, a Bölcsészettudományi karon esztétikát és judaisztikát hallgatott.

Irodalmi pályáját versekkel, kisprózákkal kezdte. Mószer című kötete két kisregénnyel 1997-ben, Keleti pályaudvar, végállomás című regénye 2002-ben, Lágermikulás című elbeszélés-gyűjteménye 2004-ben jelent meg. A szabadulás íze című verseskötetét 2010-ben, Édeshármas című regényét 2012-ben, Kafka macskái című regényét 2014 könyvhetén adta közre.

Írásaiban fontos szerepet játszik a zsidóság, az identitáskeresés, a vészkorszak túlélőinek és leszármazottainak élményanyaga, valamint a diktatúra öröksége.

Egy beszélgetés során, saját helyzetét illetően így fogalmazott: "zsidó írónak lenni a magyar kultúrában a kisnemzeti lét, a fel nem dolgozott vészkorszak miatti lappangó és hárított bűntudat, másrészt egy rosszul értelmezett politikai korrektség miatt – mely a zsidó szó használatát is kínosnak tartja, és információhiány miatt nem tud a jelenséghez viszonyulni – periférialétet jelent. A zsidó szónak hosszú az árnyéka, mintha akasztott ember házában kellene kötélről beszélni. A magyar nyelvhez kötve, modern európai zsidó íróként ma, a helyenként túlhabzó nacionalizmus és az általános emberit célzó univerzalizmus között a szellemi hontalanság élményével küzd az ember, s az értetlenség és az elszigeteltség veszélyével kell szembenéznie."[1]

Novelláit, esszéit számos nyelvre lefordították, önálló kötete németül (In Schuld verstrickt) és oroszul (Обратный билет) látott napvilágot. Egy elbeszélését beválogatták az amerikai kiadású Contemporary Jewish Writing in Hungary antológiába (2003), s verseivel szerepel az I lived on this Earth... Hungarian Poets on the Holocaust brit gyűjteményes kötetben (2012).

1991 óta főszerkesztője a Szombat című zsidó politikai és kulturális folyóiratnak, mely a zsidó lét, a zsidó irodalom és kultúra, a diaszpóra, Izrael és a Közel-Kelet témáit járja körül. Másokkal karöltve konferenciákat szervezett A magyar-zsidó irodalom létformái, Diaszpóra (és) művészet, Zsidó sorsok magyar filmen, Zsidó sorsok magyar színpadon, illetve Új antiszemitizmus címmel. A konferenciák többségének előadásai kötetben is megjelentek.

1995-ben a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Alapítvány díját nyerte el, 2003 őszén az Iowai Egyetem Nemzetközi Íróprogramjának volt vendége.

A 2000-es években egyaránt ír prózát, verset és esszét, amerikai zsidó és jiddis költőket fordít magyarra. Egyetemi és szabadegyetemi keretek között modern zsidó irodalmat tanít.

Hazatérés című elbeszéléséből született forgatókönyvéből Török Ferenc filmrendező forgatott 1945 munkacímmel nagyjátékfilmet 2015-ben a Katapultfilm gyártásában.[2] Operatőr: Ragályi Elemér, zene: Szemző Tibor. A tervezett bemutató dátuma 2016.

Kötetei[szerkesztés]

Külföldön megjelent kötetei[szerkesztés]

  • In Schuld verstrickt : Tagebuch eines ungarischen Rabbiners (Berlin, Edition q Verlagsgesellschaft, 1999) ISBN 3861245124 [regény]
  • Обратный билет (Текст, 2008.) ISBN 9785751607333 [elbeszélések]

Díjak[szerkesztés]

  • 1988: A Művészeti Alap Irodalmi Szakosztályának ösztöndíja
  • 1991: Eötvös-ösztöndíj
  • 1995: Nagy Lajos-díj
  • 2003: Iowa International Writing Program ösztöndíj
  • 2015: Hévíz Irodalmi Díj (A leghosszabb éjszaka című elbeszéléséért)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Írásai[szerkesztés]

Kritikák[szerkesztés]

Interjúk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. A szellemi hontalanság érzésével küzd az ember. 168ora.hu. (Hozzáférés: 2012. június 23.)
  2. Egy regény, egy lapszám és egy film litera.hu (Hozzáférés: 2015. szeptember 5.)