Synovitis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Synovitis
BNO-10M65.9
BNO-9727.0
Adatbázisok
DiseasesDB29890
MeSH IDD013585
A Wikimédia Commons tartalmaz Synovitis témájú médiaállományokat.

A synovitis orvosi szakkifejezés az ízületi hártya gyulladására. Ez a hártya béleli ki az ízületeket, amelyek üregekkel, úgynevezett synovialis ízületekkel rendelkeznek. A gyulladás általában fájdalmas, különösen az ízület mozgatásakor. Az ízület általában megduzzad az ízületi folyadék felgyülemlése miatt.

A synovitis az ízületi gyulladással, valamint a lupusszal, köszvénnyel és más betegségekkel együtt fordulhat elő. A synovitis gyakrabban fordul elő reumatoid artritisz esetén, összevetve az artritisz más formáival, és így megkülönböztető tényezőként szolgálhat, bár számos ízületi porckopás (osteoarthritis) által érintett ízületben is jelen van.[1][2]

Reumatoid artritisz esetén az ízületi hártyában található, fibroblaszt-szerű szinoviociták (FLS) aktív és kiemelkedő szerepet játszanak a gyulladás kialakulásában.[3] Az ízületi hártya hosszú távú gyulladása az ízület degenerációját eredményezheti.

Tünetek[szerkesztés]

A synovitis ízületi érzékenységet vagy fájdalmat, duzzanatot és kemény csomókat, úgynevezett gócokat okoz. Ha reumatoid artritiszhez társul, a duzzanat az érzékenységnél jobb indikáció.[4]

Diagnózis[szerkesztés]

A reumatológus a beteg fájdalmának okát úgy igyekszik diagnosztizálni, hogy először meghatározza, hogy a fájdalom magában az ízületben van-e (valódi synovitis), vagy pedig a fájdalmat valójában az inak gyulladása okozza (tendonitis). A biztos diagnózis felállításához gyakran MRI-re vagy mozgásszervi ultrahangra van szükség.

Kezelés[szerkesztés]

A synovitis tünetei kezelhetőek például nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel. Szteroidok injekciózására is sor kerülhet, közvetlenül az érintett ízületbe. A választott kezelés a synovitis kiváltó okától függ.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Synovitis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  1. (2009. április 18.) „The contribution of the synovium, synovial derived inflammatory cytokines and neuropeptides to the pathogenesis of osteoarthritis”. The Veterinary Journal 179 (1), 10–24. o. DOI:10.1016/j.tvjl.2007.08.013. PMID 17911037.  
  2. (2012) „The role of synovitis in osteoarthritis pathogenesis”. Bone 51 (2), 249–57. o. DOI:10.1016/j.bone.2012.02.012. PMID 22387238.  
  3. (2020) „Restoring synovial homeostasis in rheumatoid arthritis by targeting fibroblast-like synoviocytes”. Nature Reviews Rheumatology 16 (6), 316–333. o. DOI:10.1038/s41584-020-0413-5. PMID 32393826.  
  4. Janis Kelly: Joint swelling better than joint tenderness for detecting RA synovitis, 2005. november 21.

További információk[szerkesztés]