Synovitis
Synovitis | |
BNO-10 | M65.9 |
BNO-9 | 727.0 |
Adatbázisok | |
DiseasesDB | 29890 |
MeSH ID | D013585 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Synovitis témájú médiaállományokat. |
A synovitis orvosi szakkifejezés az ízületi hártya gyulladására. Ez a hártya béleli ki az ízületeket, amelyek üregekkel, úgynevezett synovialis ízületekkel rendelkeznek. A gyulladás általában fájdalmas, különösen az ízület mozgatásakor. Az ízület általában megduzzad az ízületi folyadék felgyülemlése miatt.
A synovitis az ízületi gyulladással, valamint a lupusszal, köszvénnyel és más betegségekkel együtt fordulhat elő. A synovitis gyakrabban fordul elő reumatoid artritisz esetén, összevetve az artritisz más formáival, és így megkülönböztető tényezőként szolgálhat, bár számos ízületi porckopás (osteoarthritis) által érintett ízületben is jelen van.[1][2]
Reumatoid artritisz esetén az ízületi hártyában található, fibroblaszt-szerű szinoviociták (FLS) aktív és kiemelkedő szerepet játszanak a gyulladás kialakulásában.[3] Az ízületi hártya hosszú távú gyulladása az ízület degenerációját eredményezheti.
Tünetek
[szerkesztés]A synovitis ízületi érzékenységet vagy fájdalmat, duzzanatot és kemény csomókat, úgynevezett gócokat okoz. Ha reumatoid artritiszhez társul, a duzzanat az érzékenységnél jobb indikáció.[4]
Diagnózis
[szerkesztés]A reumatológus a beteg fájdalmának okát úgy igyekszik diagnosztizálni, hogy először meghatározza, hogy a fájdalom magában az ízületben van-e (valódi synovitis), vagy pedig a fájdalmat valójában az inak gyulladása okozza (tendonitis). A biztos diagnózis felállításához gyakran MRI-re vagy mozgásszervi ultrahangra van szükség.
Kezelés
[szerkesztés]A synovitis tünetei kezelhetőek például nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel. Szteroidok injekciózására is sor kerülhet, közvetlenül az érintett ízületbe. A választott kezelés a synovitis kiváltó okától függ.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Ínhüvelygyulladás (Tenosynovitis)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Synovitis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ (2009. december 7.) „The contribution of the synovium, synovial derived inflammatory cytokines and neuropeptides to the pathogenesis of osteoarthritis”. The Veterinary Journal 179 (1), 10–24. o. DOI:10.1016/j.tvjl.2007.08.013. PMID 17911037.
- ↑ (2012) „The role of synovitis in osteoarthritis pathogenesis”. Bone 51 (2), 249–57. o. DOI:10.1016/j.bone.2012.02.012. PMID 22387238. PMC 3372675.
- ↑ (2020) „Restoring synovial homeostasis in rheumatoid arthritis by targeting fibroblast-like synoviocytes”. Nature Reviews Rheumatology 16 (6), 316–333. o. DOI:10.1038/s41584-020-0413-5. PMID 32393826. PMC 7987137.
- ↑ Janis Kelly: Joint swelling better than joint tenderness for detecting RA synovitis, 2005. november 21.