Ínhüvelygyulladás
| Ínhüvelygyulladás | |
 | |
| Angolul | Tenosynovitis |
| BNO-10 | M65 |
| BNO-9 | 727.0 |
| DiseasesDB | 31136 |
| MedlinePlus | 001242 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ínhüvelygyulladás témájú médiaállományokat. | |
Az ínhüvelygyulladás (tenosynovitis) az inakat körülvevő, folyadékkal teli tok (az úgynevezett synovium) gyulladása, amely jellemzően ízületi fájdalommal, duzzanattal és merevséggel jár. Az ínhüvelygyulladás lehet fertőző vagy nem fertőző. A nem fertőző ínhüvelygyulladás gyakori klinikai megnyilvánulásai közé tartozik a de Quervain-szindróma és a szűkületes ínhüvelygyulladás (közismertebb nevén pattanó ujj).[1][2]
Tünetek[szerkesztés]
Az összes kézfertőzés 2,5-9,4%-át a fertőző ínhüvelygyulladás teszi ki. A Kanavel-féle jelek a fertőző ínhüvelygyulladás diagnosztizálására szolgálnak. Ezek a következők: érintésre való érzékenység az ujj hajlítóizmának mentén, az érintett ujj orsó alakú megnagyobbodása, nyugalmi helyzetben az ujj enyhe hajlításban tartása, és erős fájdalom passzív nyújtáskor.[3][4] Láz is előfordulhat, de ez nem gyakori tünet.[5]
Diagnózis[szerkesztés]
Az ínhüvelygyulladás diagnózisa általában klinikai úton, alapos kórtörténeti és fizikális vizsgálat után történik. A fertőző organizmus azonosítása érdekében a leszívott folyadékból tenyésztés is végezhető. A röntgenfelvételek készítése általában nem indokolt, de segíthetnek kizárni a csonttörést vagy az idegen testet.[1]
A fertőző ínhüvelygyulladás kezelésekor elsősorban a tünetek enyhítése, az antibiotikus kezelés és a műtét jöhet számításba. A betegség korai felismerése és az időben megkezdett antibiotikumos kezelés fontos az érintett ujj jobb mozgástartománya érdekében. A hajlítóizmot érintő minimálisan invazív beavatkozások, mint például a katéteres öblítés, jobb eredményt adnak (74% a pozitív végeredmény esélye), mint a nyílt műtét (26% a pozitív végeredmény esélye). Az antibiotikummal történő seböblítésnek azonban nincs egyértelmű előnye.[3] A legtöbb fertőző ínhüvelygyulladásos esetet ínhüvelyöblítéssel és drénezéssel kell kezelni, a környező nekrotikus szövetek kezelésével vagy anélkül, széles spektrumú antibiotikumokkal történő kezelés mellett.[6] Súlyos esetekben akár amputációra is szükség lehet a fertőzés további terjedésének megakadályozása érdekében. A műtéti beavatkozást követően az antibiotikum-terápiát tenyésztés eredményei alapján folytatják és módosítják.[6]
Prognózis[szerkesztés]
Minél korábban azonosítják az állapotot, annál nagyobb az esélye annak, hogy az ujj teljes mozgástartományba helyreálljon. Előfordulhat azonban ujjmerevség, Boutonniere-deformitás, fertőződés, ínelhalás, letapadás, tartós fertőzés és az ujj amputációjának szükségessége. Az ínak letapadását és az ujj merevségét a hajlítóín sérülése okozza.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Daniel Sexton, MD: Infectious Tenosynovitis. Uptodate
- ↑ szerk.: Prof. Szendrői Miklós: V./2. fejezet: Tenosynovitisek, Otropédia (Az ortopédiai e-tankönyve (kiegészítőtananyag)) (magyar nyelven). Budapest: Semmelweis Egyetem, 113-114. o. (2011). Hozzáférés ideje: 2022. február 20.
- ↑ a b c Avira M, Giladi; Sunitha, Malay; Kevin, C Chung (2016. március 23.). „Management of acute pyogenic flexor tenosynovitis: Literature review and current trends”. Journal of Hand Surgery (European Volume) 40 (7), 720–728. o. DOI:10.1177/1753193415570248. PMID 25670687.
- ↑ (2007. augusztus 1.) „Factors affecting the prognosis of pyogenic flexor tenosynovitis.”. The Journal of Bone and Joint Surgery. American Volume 89 (8), 1742–8. o. DOI:10.2106/JBJS.F.01356. PMID 17671013.
- ↑ (2012. április 25.) „Pyogenic flexor tenosynovitis: one year's experience at a UK hand unit and a review of the current literature.”. Hand Surgery 17 (2), 199–203. o. DOI:10.1142/S0218810412500190. PMID 22745083.
- ↑ a b (2005. december 1.) „Suppurative tenosynovitis and septic bursitis.”. Infectious Disease Clinics of North America 19 (4), 991–1005, xi. o. DOI:10.1016/j.idc.2005.08.002. PMID 16297744.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Tenosynovitis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
