Ugrás a tartalomhoz

Ínhüvelygyulladás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ínhüvelygyulladás
Fertőző ínhüvelygyulladás műtéti képe
Fertőző ínhüvelygyulladás műtéti képe

Szinonimákínhüvely-gyulladás
Latinultenosynovitis
AngolulTenosynovitis
Osztályozás
BNO-10M65
BNO-9727.0
Adatbázisok
DiseasesDB31136
MedlinePlus001242
MeSH IDD013710
MeSH NameTenosynovitis
A Wikimédia Commons tartalmaz Ínhüvelygyulladás témájú médiaállományokat.

Az ínhüvelygyulladás (latinul: tenosynovitis) az inakat körülvevő, folyadékkal telt ínhüvely (synovium) gyulladása, amely jellemzően fájdalommal, duzzanattal és merevséggel jár. Előfordulhat fertőzéses eredetű formában, de gyakoribbak a túlterhelés, ismétlődő mozgások vagy autoimmun folyamatok okozta nem fertőző változatai. Tipikus példái a de Quervain-szindróma és a szűkületes ínhüvelygyulladás (közismertebb nevén pattanó ujj).[1][2]

Tünetek

[szerkesztés]

A fertőző ínhüvelygyulladás a kézfertőzések 2,5–9,4%-át teszi ki.[3] Diagnózisában a Kanavel-jelenségek segítenek:

  • nyomásérzékenység az ín lefutása mentén,
  • orsószerű duzzanat,
  • az érintett ujj nyugalmi hajlított helyzete,
  • erős fájdalom passzív nyújtáskor.[4]

Nem fertőző ínhüvelygyulladásnál főleg helyi fájdalom, mozgáskorlátozottság, kattogó vagy akadó mozgás jellemző, különösen a kéz és csukló területén.

Kockázati tényezők

[szerkesztés]
  • ismétlődő mozdulatok (pl. számítógép-billentyűzet, egér használata, hangszerjáték),
  • fizikai túlterhelés, sporttevékenység,
  • sérülések, apró sebek (fertőző forma),
  • cukorbetegség, reumás ízületi gyulladás, köszvény,
  • női nem és 40 év feletti életkor (de Quervain-szindróma gyakrabban fordul elő).[5]

Diagnózis

[szerkesztés]

A diagnózis elsősorban fizikális vizsgálaton alapul. Fertőző esetben laborvizsgálat (pl. gyulladásos paraméterek) és az ínhüvelyből leszívott folyadék tenyésztése segíti a kórokozó azonosítását. Képalkotó eljárások (ultrahang, MRI) hasznosak lehetnek a nem fertőző formák (pl. szűkületes ínhüvelygyulladás) felismerésében.[6]

Kezelés

[szerkesztés]
  • Nem fertőző esetben: pihentetés, helyi hűtés, nem szteroid gyulladáscsökkentők, szteroid injekció, fizioterápia és gyógytorna. Súlyosabb vagy makacs esetekben műtéti beavatkozás (ínhüvely bemetszése) is szükséges lehet.[7]
  • Fertőző esetben: széles spektrumú antibiotikumok, az ínhüvely öblítése és drenázsa, szükség esetén műtét. Súlyos, elhanyagolt esetben amputáció is szükségessé válhat.[8]

Szövődmények

[szerkesztés]

Kezelés nélkül az ín elhalása, merevség, deformitás (pl. Boutonniere-deformitás), krónikus fájdalom, illetve a fertőzés továbbterjedése következhet be.[9]

Megelőzés

[szerkesztés]
  • ismétlődő mozgások közbeni szünetek beiktatása,
  • ergonomikus munkahely és kéztartás,
  • sport és fizikai munka előtti bemelegítés,
  • cukorbetegség és anyagcsere-betegségek megfelelő kezelése.

Prognózis

[szerkesztés]

A korán felismert és kezelt ínhüvelygyulladás jól gyógyítható, és az esetek többségében az érintett ujj teljes mozgástartománya visszanyerhető. Elhanyagolt vagy későn felismert fertőző forma azonban maradandó károsodást, funkcióvesztést okozhat.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Sexton, Daniel J.: Infectious tenosynovitis (angol nyelven). UpToDate. (Hozzáférés: 2025. augusztus 16.)
  2. szerk.: Szendrői Miklós: V./2. fejezet: Tenosynovitisek, Ortopédia – Az ortopédiai e-tankönyv (magyar nyelven). Budapest: Semmelweis Egyetem, 113–114. o. (2011) 
  3. Pang, H. N. (2007). „Factors affecting the prognosis of pyogenic flexor tenosynovitis”. The Journal of Bone and Joint Surgery. American Volume 89 (8), 1742–1748. o. DOI:10.2106/JBJS.F.01356. PMID 17671013. 
  4. a b Giladi, Adish M. (2015). „A systematic review of the management of acute pyogenic flexor tenosynovitis”. Journal of Hand Surgery (European Volume) 40 (7), 720–728. o. DOI:10.1177/1753193415570248. PMID 25670687. 
  5. Ínhüvelygyulladás – Tünetek és kezelés típusonként (magyar nyelven). WEBBeteg. WEBBeteg Kft., 2023. április 2. (Hozzáférés: 2025. augusztus 16.)
  6. Plotkin, B. (2016). „MR Imaging and US of the Wrist Tendons” (angol nyelven). RadioGraphics 36 (6). DOI:10.1148/rg.2016160014. 
  7. Hogyan kezelhető az ínhüvelygyulladás? (magyar nyelven). Országos Gerincgyógyászati Központ, 2017. január 23. (Hozzáférés: 2025. augusztus 16.)
  8. Small, Lorne N. (2005). „Suppurative tenosynovitis and septic bursitis”. Infectious Disease Clinics of North America 19 (4), 991–1005. o. DOI:10.1016/j.idc.2005.08.002. PMID 16297744. 
  9. Nikkhah, Dariush (2012). „Pyogenic flexor tenosynovitis: one year's experience at a UK hand unit and a review of the current literature”. Hand Surgery 17 (2), 199–203. o. DOI:10.1142/S0218810412500190. PMID 22745083. 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tenosynovitis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.