Ínhüvelygyulladás
| Ínhüvelygyulladás | |
 | |
| Fertőző ínhüvelygyulladás műtéti képe | |
| Szinonimák | ínhüvely-gyulladás |
| Latinul | tenosynovitis |
| Angolul | Tenosynovitis |
| Osztályozás | |
| BNO-11 | FB40 |
| BNO-10 | M65 |
| BNO-9 | 727.0 |
| Adatbázisok | |
| DiseasesDB | 31136 |
| MedlinePlus | 001242 |
| MeSH ID | D013710 |
| MeSH Name | Tenosynovitis |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ínhüvelygyulladás témájú médiaállományokat. | |
Az ínhüvelygyulladás (latinul: tenosynovitis) az inakat körülvevő, folyadékkal telt ínhüvely (synovium) gyulladása, amely jellemzően fájdalommal, duzzanattal és merevséggel jár. Előfordulhat fertőzéses eredetű formában, de gyakoribbak a túlterhelés, ismétlődő mozgások vagy autoimmun folyamatok okozta nem fertőző változatai. Tipikus példái a de Quervain-szindróma és a szűkületes ínhüvelygyulladás (közismertebb nevén pattanó ujj).[1][2]
Tünetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fertőző ínhüvelygyulladás a kézfertőzések 2,5–9,4%-át teszi ki.[3] Diagnózisában a Kanavel-jelenségek segítenek:
- nyomásérzékenység az ín lefutása mentén,
- orsószerű duzzanat,
- az érintett ujj nyugalmi hajlított helyzete,
- erős fájdalom passzív nyújtáskor.[4]
Nem fertőző ínhüvelygyulladásnál főleg helyi fájdalom, mozgáskorlátozottság, kattogó vagy akadó mozgás jellemző, különösen a kéz és csukló területén.
Kockázati tényezők
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ismétlődő mozdulatok (pl. számítógép-billentyűzet, egér használata, hangszerjáték),
- fizikai túlterhelés, sporttevékenység,
- sérülések, apró sebek (fertőző forma),
- cukorbetegség, reumás ízületi gyulladás, köszvény,
- női nem és 40 év feletti életkor (de Quervain-szindróma gyakrabban fordul elő).[5]
Diagnózis
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A diagnózis elsősorban fizikális vizsgálaton alapul. Fertőző esetben laborvizsgálat (pl. gyulladásos paraméterek) és az ínhüvelyből leszívott folyadék tenyésztése segíti a kórokozó azonosítását. Képalkotó eljárások (ultrahang, MRI) hasznosak lehetnek a nem fertőző formák (pl. szűkületes ínhüvelygyulladás) felismerésében.[6]
Kezelés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Nem fertőző esetben: pihentetés, helyi hűtés, nem szteroid gyulladáscsökkentők, szteroid injekció, fizioterápia és gyógytorna. Súlyosabb vagy makacs esetekben műtéti beavatkozás (ínhüvely bemetszése) is szükséges lehet.[7]
- Fertőző esetben: széles spektrumú antibiotikumok, az ínhüvely öblítése és drenázsa, szükség esetén műtét. Súlyos, elhanyagolt esetben amputáció is szükségessé válhat.[8]
Szövődmények
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kezelés nélkül az ín elhalása, merevség, deformitás (pl. Boutonniere-deformitás), krónikus fájdalom, illetve a fertőzés továbbterjedése következhet be.[9]
Megelőzés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ismétlődő mozgások közbeni szünetek beiktatása,
- ergonomikus munkahely és kéztartás,
- sport és fizikai munka előtti bemelegítés,
- cukorbetegség és anyagcsere-betegségek megfelelő kezelése.
Prognózis
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A korán felismert és kezelt ínhüvelygyulladás jól gyógyítható, és az esetek többségében az érintett ujj teljes mozgástartománya visszanyerhető. Elhanyagolt vagy későn felismert fertőző forma azonban maradandó károsodást, funkcióvesztést okozhat.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Sexton, Daniel J. "Infectious tenosynovitis". UpToDate (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. augusztus 16.
- ↑ Szendrői Miklós, ed. (2011). "V./2. fejezet: Tenosynovitisek". Ortopédia – Az ortopédiai e-tankönyv (PDF) (magyar nyelven). Budapest: Semmelweis Egyetem. 113–114. o. Hozzáférés: 2025. augusztus 16.
- ↑ Pang, H. N.; Teoh, L. C.; Yam, A. K. T.; Lee, J. Y.-L.; Puhaindran, M. E.; Tan, A. B.-H. (2007). "Factors affecting the prognosis of pyogenic flexor tenosynovitis". The Journal of Bone and Joint Surgery. American Volume. 89 (8): 1742–1748. doi:10.2106/JBJS.F.01356. PMID 17671013.
- 1 2 Giladi, Adish M.; Malay, Sunitha; Chung, Kevin C. (2015). "A systematic review of the management of acute pyogenic flexor tenosynovitis". Journal of Hand Surgery (European Volume). 40 (7): 720–728. doi:10.1177/1753193415570248. PMID 25670687.
- ↑ "Ínhüvelygyulladás – Tünetek és kezelés típusonként". WEBBeteg (magyar nyelven). WEBBeteg Kft. 2023. április 2. Hozzáférés: 2025. augusztus 16.
- ↑ Plotkin, B. (2016). "MR Imaging and US of the Wrist Tendons". RadioGraphics (angol nyelven). 36 (6). doi:10.1148/rg.2016160014.
- ↑ "Hogyan kezelhető az ínhüvelygyulladás?". Országos Gerincgyógyászati Központ (magyar nyelven). 2017. január 23. Hozzáférés: 2025. augusztus 16.
- ↑ Small, Lorne N.; Ross, John J. (2005). "Suppurative tenosynovitis and septic bursitis". Infectious Disease Clinics of North America. 19 (4): 991–1005. doi:10.1016/j.idc.2005.08.002. PMID 16297744.
- ↑ Nikkhah, Dariush; Rodrigues, Jeremy; Osman, Khabab; Dejager, Lodewikus (2012). "Pyogenic flexor tenosynovitis: one year's experience at a UK hand unit and a review of the current literature". Hand Surgery. 17 (2): 199–203. doi:10.1142/S0218810412500190. PMID 22745083.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Tenosynovitis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
