Ugrás a tartalomhoz

Staffa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Staffa (Stafa)
A sziget madártávlatból
A sziget madártávlatból
'Közigazgatás
OrszágSkócia
'Argyll és Bute
Népesség
Teljes népesség0 fő
Földrajzi adatok
FekvéseHebrida-tenger
SzigetcsoportBelső-Hebridák
Szigetek száma1
Terület0,33 km²
Hosszúság0,60 km
Szélesség0,20 km
Tengerszint feletti magasság42 m
Legmagasabb pont42
IdőzónaUTC±00:00
Elhelyezkedése
Staffa (Skócia)
Staffa
Staffa
Pozíció Skócia térképén
é. sz. 56° 26′, ny. h. 6° 20′56.433333°N 6.333333°WKoordináták: é. sz. 56° 26′, ny. h. 6° 20′56.433333°N 6.333333°W
Staffa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Staffa témájú médiaállományokat.

Staffa (skót gael nyelven: Stafa) a Belső-Hebridák egyik lakatlan szigete Skócia Argyll és Bute megyéjében, Mull szigetétől mintegy 6 km-rel nyugatra. Kerülete mintegy 2,5 km.[1] Ónorvég eredetű nevének eredeti jelentősége kb. „oszlopos sziget” (staff=rúd, oszlop).

Természeti viszonyai

[szerkesztés]

Éghajlata rendkívül csapadékos (>2000 mm/év).[2]

A lakatlan szigeten számos madárfaj fészkel, egyebek közt lundák (Fratercula arctica) is.[3]

Keletkezése, földtani felépítése

[szerkesztés]

A vulkáni eredetű sziget alsó része harmadidőszaki bazalt lávaár, amit azonos összetételű tufaréteg fed le.

A pleisztocén időszak utolsó eljegesedése idején a Világóceán szintje mintegy 120 méterrel volt alacsonyabb a jelenleginél, és nemcsak a szigetet és környezetét, de még Észak-Írországot is egy Skócia központú jégpajzs borította el. A jégár alakította ki a lankás felszínformákat; fenékmorénájából jött létre az olvadás után talajosodó till. A jégpajzs kiolvadása után a térszín izosztatikus emelkedése nem tartott lépést a vízszint emelkedésével, így az egykor összefüggő szárazulat a hajdani dombhátakat jelző szigetekre szakadt szét.

Az abrázió (a hullámok pusztító munkája) a három–nyolc-, a leggyakrabban hatszöges, oszlopos elválású bazaltból körben a tengerparton látványos, úgynevezett bazaltorgonát alakított ki. A bazaltoszlopok többfelé ívesek.[4] A sziget déli partján[1] egy kisebb földtani törésvonal mentén a hullámok hosszan összetördelték az oszlopokat, és több tucat méter hosszan behatoltak a sziget belseje felé. A lávaárat fedő tufaréteg épségben megőrződött. Így alakult ki a sziget fő nevezetessége, a 69 m hosszú, a bejáratánál 13 m széles[5] Fingal-barlang, amelyben a hullámverés (főleg vihar idején) sajátos hangzása Mendelssohnt is megihlette (Hebridák-nyitány, op. 26.). Hasonlóan abráziósak a sziget kisebb barlangjai, a Boat és a Mackinnon.[5]

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  • a b Révai
  • Szabó Gergely: Bazalthegy skót módra
  • Földjáró: Skócia zenélő bazaltorgonája, a Fingal-barlang, amit egy zeneszerző tett híressé
  • Szabó Gergely: Bazalthegy skót módra
  • a b Pallas
  • Források

    [szerkesztés]

    Fordítás

    [szerkesztés]

    Ez a szócikk részben vagy egészben a Staffa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.