Stångebrói csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stångebrói csata
Slaget vid Stångebro.jpg

Konfliktus Svéd–lengyel háború (1598–99)
Időpont 1598. szeptember 25.
Helyszín Stångebro, Linköping mellett, Svédország
Eredmény svéd győzelem
Szemben álló felek
Herb Rzeczypospolitej Obojga Narodow.svg Lengyelország-Litvánia Svéd Királyság
Parancsnokok
III. Zsigmond lengyel király Södermanland hercege (későbbi IX. Károly)
Szemben álló erők
12 000 fő
lengyel csapatok, német és magyar lovasok, valamint svédek
8000 fő
Veszteségek
2000 fő ismeretlen

A stångebrói csata – a lengyeleknél linköpingi csata (Bitwa pod Linköping)III. Zsigmond és Södermandland hercege között 1598. szeptember 25-én vívott ütközet a Linköping melletti Stångebrónál.

Előzmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsigmond Lengyelország, Litvánia, és Svédország királya volt egyszerre, de Svédföldön módfelett népszerűtlen volt, egyebek közt azért, mert az országot Krakkóból irányította. Emellett katolikus királyként Svédországban is rekatolizációs tevékenységet folytatott, amiért nagybátyja, Karl Södermanland herceg fellázadt ellene, és sikerült a nemességet is maga mellé állítani.

Az ütközet menete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsigmond kb. 12 ezer fős lengyel haderejében nagy számban voltak magyar és német lovasok, valamint a partraszállás után még hozzá hű svédek csatlakoztak hozzá. Károly 8000 ezer főt számláló serege bár kisebb volt, mint ellenfeléé, győzelmet aratott a lengyeleken, és Zsigmondot kiszorította Svédországból. A csatával kezdetét vette a svéd–lengyel háború első szakasza.

Következmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1599-ben a svédek trónfosztottá nyilvánították Zsigmondot. Egy évvel később, 1600-ban ezért a lengyelek megszállták és birtokukba vették a svéd fennhatóság alatt lévő Észak-Észtországot, megnyitva a svéd–lengyel háború második, 1611-ig tartó szakaszát. Ezt utóbb még újabb kemény harcok követték egészen a 18. századig.