Ugrás a tartalomhoz

Spirotaenia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Spirotaenia
Spirotaenia condensata
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Csoport: Zöld színtestű növények (Viridiplantae)
Nemzetség: Spirotaenia
Brébisson 1848
Típusfaj
Spirotaenia condensata
Brébisson 1848
Szinonimák
  • Entospira Kuntze 1898
  • Endospira Brébisson 1850
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Spirotaenia témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Spirotaenia témájú kategóriát.

A Spirotaenia bazális egysejtű Streptophyta-nemzetség, a Chlorokybus testvércsoportja.[1][2] Korábban a Zygnemataceae kládba sorolták. Konjugál, ez korábban csak a Zygnematophyceae esetén volt ismert. Azonban a Spirotaenia sokkal bazálisabb.[3][4] A Spirotaenia 1-nél több egymással nem rokon független ág is lehet.[5]

Történet

[szerkesztés]

A nemzetséget Brébisson írta le 1848-ban,[6] és a Zygnematophyceaebe helyezte.[4]

Eredetileg a Zygnematophyceaebe sorolták hozzá hasonló ivaros szaporodása (konjugáció) miatt, azonban különösen bazálisnak bizonyult,[4] és kiderült, hogy jóval bazálisabb, és konjugációja jelentősen eltér a Zygnematophyceaetől.[7][4] 2021-ben megállapították, hogy a Mesostigmatophyceae és a Chlorokybus rokona.[8]

Korai feltételezések szerint az egysejtű Spirotaenia a fonalas Spirogyra őse volt. Bár a két nemzetség számos jellemzője közös, például a kloroplasztiszalak, az 1506-os I. csoportbeli intron hiánya és a gyorsabb evolúció, a két nemzetség nem rokon.[2]

A Spirogloea muscicola eredetileg a Spirotaenia tagja volt, de filogenetikai elemzések szerint előbbi valóban bazális Zygnematophyceae-faj.[9]

Morfológia

[szerkesztés]

Fénymikroszkóppal észre nem vehető szerkezetű sejtfala van[5] függőleges pórusok nélkül.[10]

Kloroplasztisza a Spirogyráéhoz hasonló alakú,[2] parietális,[11][12]:1 vagy axiális,[13] és balra csavart.[12] Lütkemüller a kloroplasztisz sávszáma alapján két csoportját különböztette meg, az 1. csoportban 1, a 2.-ban 1-nél több klorofillsávról írt,[12]:1 azonban 1981-ig kiderült, hogy az addig leírt fajoknak 1 sávjuk van.[11] 1981-ben fedezték fel az első kétsávos kloroplasztiszú fajt (Spirotaenia diplohelica).[11] Pirenoidjai axiálisak.[12]:4

Életciklus

[szerkesztés]

Nincs ostoros állapota a Zygnematophyceaetől eltérően, konjugációja is eltér.[14]

Anyagcsere

[szerkesztés]

Pigmentjei kizárólag karotinoidok.[15]

Genetika

[szerkesztés]

Szubtiláza az embriós növények és a baktériumok szubtilázaival rokon.[16]

Filogenetika

[szerkesztés]
Archaeplastida

Rhodophyta




Glaucophyta


Viridiplantae
Prasinodermophyta

Palmophyllophyceae



Prasinodermophyceae





Chlorophyta


Streptophyta


Mesostigmatophyceae




Chlorokybus



Spirotaenia






Klebsormidiophyceae




Charophyceae




Coleochaetophyceae




Zygnematophyceae



Embryophyta











Hagyományos algacsoportok

Egyes rendszertanokban a Mesostigmatophyceaebe tartozik.[15]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Gitzendanner, Matthew A. (2018). „Plastid phylogenomic analysis of green plants: A billion years of evolutionary history” (angol nyelven). American Journal of Botany 105 (3), 291–301. o. DOI:10.1002/ajb2.1048. ISSN 0002-9122. PMID 29603143.  
  2. a b c Chen C, Barfuss MHJ, Pröschold T, Schagerl M (2012. június 1.). „Hidden genetic diversity in the green alga Spirogyra (Zygnematophyceae, Streptophyta)”. BMC Ecol Evol 12. PMID 22655677. PMC 3527229. (Hozzáférés: 2024. szeptember 2.)  
  3. Brook, Alan J.. The Biology of Desmids (angol nyelven). University of California Press (1981. szeptember 23.). ISBN 9780520042810 
  4. a b c d Gontcharov, Andrey A. (2004). „Unusual position of the genus Spirotaenia (Zygnematophyceae) among streptophytes revealed by SSU rDNA and rbcL sequence comparisons” (amerikai angol nyelven). Phycologia 43 (1), 105–113. o. DOI:10.2216/i0031-8884-43-1-105.1. ISSN 0031-8884.  
  5. a b Coesel, Peter (2017. december 1.). „Zygospore morphology in the conjugating green alga Spirotaenia diplohelica (Streptophyta, Zygnematophyceae, Mesotaeniaceae)” (angol nyelven). Phytotaxa 329 (3), 284. o. DOI:10.11646/phytotaxa.329.3.10. ISSN 1179-3163.  
  6. Spirotaenia Brébisson, 1848. WoRMS. World Register of Marine Species
  7. Brook, Alan J.. The Biology of Desmids (angol nyelven). University of California Press (1981). ISBN 9780520042810 
  8. Irisarri I, Darienko T, Pröschold T, Fürst-Jansen JMR, Jamy M, de Vries J (2021). „Unexpected cryptic species among streptophyte algae most distant to land plants”. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences 288 (1963), 20212168. o. DOI:10.1098/rspb.2021.2168. PMID 34814752. PMC 8611356.  
  9. Hess S, Williams SK, Busch A, Irisarri I, Delwiche CF, de Vries S, Darienko T, Roger AJ, Archibald JM, Buschmann H, von Schwartzenberg K, de Vries J (2022. október 24.). „A phylogenomically informed five-order system for the closest relatives of land plants”. Curr Biol 32 (20), 4473-4482.e7. o. DOI:10.1016/j.cub.2022.08.022. PMID 36055238. PMC 9632326.  
  10. Rockwell NC, Martin SS, Li FW, Mathews S, Lagarias JC (2017. január 20.). „The phycocyanobilin chromophore of streptophyte algal phytochromes is synthesized by HY2”. New Phytol 214 (3), 1145–1157. o. DOI:10.1111/nph.14422. PMID 28106912. PMC 5388591.  
  11. a b c Coesel PFM. „Spirotaenia diplohelica spec. nov. (Chlorophyta, Mesotaeniaceae)”. Acta Bot Neerl 30 (5–6), 433–437. o.  
  12. a b c d Lütkemüller J. „Ueber die Gattung Spirotaenia Bréb”. Österreichische Botanische Zeitschrift 45 (1), 1–6. o. (Hozzáférés: 2024. szeptember 2.)  
  13. Osterhout WJV (1946. január 20.). „Some properties of protoplasmic gels”. J Gen Physiol 29 (3), 181–192. o. PMID 19873455. PMC 2142738. (Hozzáférés: 2024. szeptember 2.)  
  14. Bierenbroodspot MJ, Pröschold T, Fürst-Jansen JMR, de Vries S, Irisarri I, Darienko T, de Vries J (2024. augusztus 22.). „Phylogeny and evolution of streptophyte algae”. Ann Bot 134 (3), 385–400. o. DOI:10.1093/aob/mcae091. PMID 38832756. PMC 11341676.  
  15. a b Davies KM, Landi M, van Klink JW, Schwinn KE, Brummell DA, Albert NW, Chagné D, Jibran R, Kulshrestha S, Zhou Y, Bowman JL (2022. november 17.). „Evolution and function of red pigmentation in land plants”. Ann Bot 130 (5), 613–636. o. DOI:10.1093/aob/mcac109. PMID 36070407. PMC 9670752.  
  16. Xu Y, Wang S, Li L, Sahu SK, Petersen M, Liu X, Melkonian M, Zhang G, Liu H (2019. augusztus 28.). „Molecular evidence for origin, diversification and ancient gene duplication of plant subtilases (SBTs)”. Sci Rep 9. DOI:10.1038/s41598-019-48664-6. PMID 31462749. PMC 6713707.  

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Spirotaenia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Spirotaenia című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.