Spiegler Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Spiegler Gyula
Született 1838. február 5.[1]
Balassagyarmat[2]
Elhunyt 1916 (77-78 évesen)[3]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • rabbi
  • teológus
  • filozófus
  • tanár
  • egyházi író
  • történész

Spiegler Gyula Sámuel (Balassagyarmat, 1838. február 5.Budapest, 1916.) magyar–zsidó hittudós, filozófus, egyházi író, történész, Krúdy Gyula apósa.

Élete[szerkesztés]

Gyermekéveit 15 éves koráig Holleschauban (Morvaország) töltötte. 1845-től Lepnik-ben három évig a rabbiiskolát látogatta. 1850-ben Brünnbe ment és 1853-ig az ottani műegyetemen tanult. 1854-ben Prágában egy festőgyárban nyert alkalmazást; csakhamar ezt is elhagyta és nevelősködött. 1857-ben Pestre jött és az egyetemen bölcseletet hallgatott két évig. A tanítói pályára lépett és később Budapesten tan- és nevelőintézetet alapított, amelyet 11 évig tartott fenn. 1892-ben az országos tanítói nyugdíjalapból nyugdíjaztatott és azt követően a székes-fővárosban élt.

Számos művet írt német és magyar nyelven. Megírta németül a magyarok és szabadságharcuk történetét is.

Családja[szerkesztés]

Spiegler Gyula felesége Pollák Teréz volt, Pollák Herman 1848-as honvéd leánya. Négy gyermekük született, akik közül a legidősebb, Arabella leánya (szül. 1868) tanítónői oklevelet szerzett. Nevét előbb Bogdán Bellára, majd Satanellára változtatja publikációi élén. 1894-ben írásait (cikkek az Egyetértés-, a Fővárosi Lapok-, az Előkelő Világ-, a Magyar Géniusz- és más, vidéki lapokból) Satanella Tárczái címmel adta ki. Arabella később Krúdy Gyulához ment feleségül.

Művei[szerkesztés]

  • Uj módszer. Az adott számból annak természetes logarithmusát és viszont logarithmusi táblák nélkül kiszámítani. A magyar Akadémia elé terjesztette. Pest, 1858. (Különnyomat az Akadémiai Értesítőből.)
  • Philosophische Reflexiónenüber die israelitische Religion. Kassa, 1860.
  • Emlékbeszéd a zsidók ügyében, [1]. Pest. 1863.
  • Védirat a vérvád ellen. Budapest, 1883.
  • Héber bölcsészet. A Magyar Tudományos Akadémia segélyezésével. Budapest, 1885. (2. kiadás. A héberek bölcsészetének története, különös tekintettel a keresztény és arab bölcsészetre. Budapest, 1893.)
  • Die Phüosophie der Kabbala. Lipcse, 1886.
  • Die Geschichte der Phüosophie des Judenthums. Lipcse, 1890.
  • Die Unsterfc lichkeit der Seele. Lipcse, 1895.
  • Kurzgefasste Kritische Geschichte der ungarischen Nation. Mit besonderer Berücksichtigung der Besitzergreifung Pannoniens durch Árpád und seine Heldenschar. Budapest, 1896.
  • Der Freiheitskampf der ungarischen Nation (1848–1849.) Kritisch beleuchtet. Leipzig, 1898.
  • Budapest-Erzsébetváros története. Budapest, 1902.
  • Adalékok Budapest székes-főváros történetéhez. Buda, Ó-buda, Erzsébet-, Teréz-, József-, Ferencváros, Kőbánya. Budapest, 1902.
  • Adalékok Budapest székes-főváros történetéhez. Teréz- és Erzsébetváros. Budapest, 1904.
  • Adalékok Budapest székes-főváros történetéhez. Budapest-Lipótváros. Budapest, 1907.
  • Adalékok Budapest székes-főváros történetéhez. Belváros. Budapest, 1911.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Balassagyarmat jeles polgárai, 284–285
  2. a b Catalog of the German National Library, 172502594, 2020. június 10.
  3. Catalog of the German National Library, 172502594, 2020. május 30.

Források[szerkesztés]