Nagy-Kaukázus
A Nagy-Kaukázus (oroszul Большой Кавказ [Bolsoj Kavkaz], azeriül Böyük Qafqaz Dağları) a Kaukázus hegység fő hegylánca.
Mintegy 1200 kilométer hosszan nyúlik el nyugat-északnyugat-kelet-délkeleti irányban a fekete-tengeri Taman-félsziget (Oroszország) és a Kaszpi-tengeri Abşeron-félsziget (Azerbajdzsán) közt, az orosz Szocsitól csaknem az azeri Bakıig.
Hagyományosan három részre tagolják:
- Nyugat-Kaukázus, a Fekete-tengertől az Elbrusz hegyig.
- Középső-Kaukázus, az Elbrusztól a Kazbek hegyig.
- Kelet-Kaukázus, a Kazbektől a Kaszpi-tengerig.
Vonulatain fut az orosz-grúz és az orosz-azerbajdzsáni határ jórésze. A hegyeken és e határokon vág keresztül a Grúz hadiút, az Oszét hadiút és a transzkaukázusi főút.
Csúcsai[szerkesztés]
- Elbrusz, 5642 m, Oroszország területén a földrajzi Európa legmagasabb hegycsúcsa
- Dühtau, 5205 m
- Kostan-Tau, 5151 m
- Rusztaveli-csúcs, 4859 m
- Shara, 5201 m
- Kazbek, 5047 m
- Tebulosz mta, 4493 m
- Diklosz mta, 4285 m
- Bazardüzü, 4466 m
- Babadag, 3629 m
Térkép[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Greater Caucasus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.jpg){kind=small}
|
Ez a hegyről vagy hegységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |