Argumentum ad consequentiam
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az argumentum ad consequentiam (latinul „következményekre hivatkozás”), vagy röviden ad consequentiam, olyan érvelési hiba, amely nem a vita tárgyára épít, hanem a vitatott álláspont kívánatos/nemkívánatos következményeire utal.
Fajtái[szerkesztés]
Általános forma[szerkesztés]
- Ha P, akkor Q
- Q kívánatos/nemkívánatos
- Tehát, P igaz/hamis
Pozitív forma[szerkesztés]
- Ha P, akkor Q
- Q kívánatos
- Tehát, P igaz
Példák[szerkesztés]
- „Az emberek fognak tudni fénysebességnél gyorsabban is utazni, mert így eljuthatnak a távoli galaxisokhoz is.”
Negatív forma[szerkesztés]
- Ha P, akkor Q
- Q nemkívánatos
- Tehát, P hamis
A negatív forma egy speciális esete az argumentum ad baculum (erőre hivatkozó érvelés).
Példák[szerkesztés]
- „A New York Timesban nincsenek tévedések, különben nem lenne megbízható forrás.”
- „Veszélyes megkérdőjelezni az AIDS mibenlétét, hiszen akkor az emberek nem gyakorolnák a biztonságos szexet.”
- „Az nem lehet, hogy Isten ne létezzen, mert akkor az életünk csak a véletlenek sorozata lenne, minden cél és értelem nélkül.”
- „Az nem lehet, hogy Isten létezik, mert ha létezne, nem éheznének és nem lenne terrorizmus.”