Alexis de Tocqueville
| Alexis de Tocqueville | |
 | |
| Théodore Chassériau festménye (1850) | |
| Született | Alexis-Charles-Henri Clérel de Tocqueville 1805. július 29.[1][2][3][4][5] Párizs[6] |
| Elhunyt | 1859. április 16. (53 évesen)[1][2][3][4][5] Cannes[7] |
| Állampolgársága | francia[8] |
| Házastársa | Mary Mottley Tocqueville |
| Szülei | Louise Le Peletier de Rosanbo Hervé de Tocqueville |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | gümőkór |
| Sírhelye | Tocqueville |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alexis de Tocqueville témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alexis Charles-Henri Clérel de Tocqueville (Verneuil-sur-Seine, Île-de-France, Franciaország, 1805. július 29. – Cannes, 1859. április 16.) francia politikai gondolkodó, történész, a szabadság és a demokrácia eszméinek tudós szószólója.
Élete[szerkesztés]
Leghíresebb művei Az amerikai demokrácia (De la Démocratie en Amérique, 1835, 1840 I. ill. II. kötet), valamint A régi rend és a forradalom (L'Ancien Régime et la Révolution, 1856). Sokat idézett megállapítása szerint a világ könnyebben elfogad egy kézenfekvő hazugságot, mint a bonyolult és nehezen megismerhető igazságot.
Verneuil-sur-Seine-ben, Franciaország Île-de-France régiójában született egy normandiai eredetű nemesi családban. Cannes-ben halt meg. Fő művét amerikai utazásai hatására írta, és a mai napig alapmű a 19. századi amerikai történelem és társadalom tanulmányozásában – napjainkban is.
Liberális gondolkodóként tanulmányozta a kormányzat működését, a hatalom, a társadalom és az egyén viszonyát. A kormányzat tevékenységi körének korlátozása mellett érvelt, a konzervativizmus hívei gyakran idézik véleményét, miszerint a szegények gyámolítása nem az állam feladata, hanem a társadalom – felelős magánszemélyek által koordinált – kötelessége.
Tocqueville a demokrácia jelentős tanulmányozója és filozófusa. Montesquieu követőjeként bírálja Rousseau-t. Véleménye szerint a demokrácia szabadság és egyenlőség közi egyensúlyt képvisel, megszabva az egyén és közösség egymáshoz való viszonyát, jogait és kötelességeit. Úgy vélte, hogy a társadalmi egyenlőség végletekig menő megvalósítása az egyén elszigetelődéséhez, ezáltal a kormányzat befolyásának növekedéséhez és végső soron a szabadság korlátozásához vezet.
„Ahol az állam erős, ott a társadalom gyenge, és ahol a társadalom gyenge, a demokrácia még nem eresztett mélyen gyökeret.”
– Alexis de Tocqueville[9]
Fontosnak tartotta az egyének, polgárok önszerveződését, ebben az értelemben a polgári társadalom bajnoka. Szükségesnek tartotta – illetve megjövendölte – a demokrácia kiterjesztését a társadalom minden tagjára nemi és faji megkülönböztetés nélkül.
Érdekesség[szerkesztés]
Magyarországon nagy feltűnést keltett A demokrácia Amerikában c. műve, nagyon korán lefordították és kiadták (1841-43).
Művei[szerkesztés]
- Du système pénitentiaire aux États-Unis et de son application en France (1833)
- De la démocratie en Amerique (1835/1840) Magyarul:
- Tocqueville Elek: A democratia Amerikában (Egyetemi Nyomda, Buda, 1843)
- A demokrácia Amerikában (Gondolat, 1983) Részletek. ISBN 963-281-326-x
- Az amerikai demokrácia (Európa, 1993) Teljes mű François Furet tanulmányával. ISBN 963-07-5530-0
- L'Ancien Régime et la Révolution (1856) Magyarul: A régi rend és a forradalom (Atlantisz Könyvkiadó, 1994), ISBN 963-7978-48-8
- Recollections (1893)
- Journey to America (1831–1832)
Magyarul[szerkesztés]
- Tocqueville Elekː A' democratia Amerikában, 1-2.; ford. Fábián Gábor; Egyetemi Ny., Buda 1841–1843
- A demokrácia Amerikában. Válogatás; vál., utószó Kulcsár Kálmán, ford. Frémer Jusztina et al.; Gondolat, Budapest, 1983 (Politikai gondolkodók)
- Az amerikai demokrácia; tan. François Furet, ford. Ádám Péter et al., név- és tárgymutató Dombi Gábor; Európa, Budapest, 1993
- A régi rend és a forradalom (ford., előszó, jegyz., bibliográfia Hahner Péter), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1994 (Circus Maximus), ISBN 9637978488
- Emlékképek 1848-ról; bev. John Lukacs, ford., jegyz., névmutató Ádám Péter; Európa, Budapest, 2011
- A demokratikus despotizmus. Szemelvények Az amerikai demokráciából és Tocqueville leveleiből; vál., ford., előszó, jegyz. Ádám Péter; Qadmon, Budapest, 2020
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Sycomore (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Elogio de la hospitalidad (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2020. november 3.)
- ↑ A politológia kézikönyve Archiválva 2014. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, rtk.uni-nke.hu
További információk[szerkesztés]
- John Lukacs: Alexis de Tocqueville utolsó napjai
- Pár Tocqueville-mondat Tamás Gáspár Miklóstól (Népszabadság. Archív, 2007-09-27)
- http://www.foti-peter.hu Archiválva 2017. szeptember 7-i dátummal a Wayback Machine-ben – Írások a decentralizált demokráciáról
- Szabadság és/vagy egyenlőség. Tocqueville-tanulmányok; szerk. Fülöp Endre, Ocskay Gyula, Pogonyi Szabolcs; Politikai Filozófia Közhasznú Alapítvány, Pilismarót, 2006 (Pofa-könyvek)
- Kiss Csaba: Forradalom és szabadság. Tocqueville kontra Marx; ELTE BTK Filozófiai Intézet–L'Harmattan–Magyar Filozófiai Társaság, Budapest, 2020 (Cogito könyvek)
