„Léna (folyó)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
RedBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: br:Lena (Rusia) következő módosítása: fi:Lena
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: bar:Lena (Fluss); kozmetikai változtatások
40. sor: 40. sor:
== Források ==
== Források ==
{{commons|Category:Lena_River}}
{{commons|Category:Lena_River}}
<references/>
<references/>
* [http://www.abratsev.narod.ru/biblio/sokolov/p1ch23b.html A.A. Szokolov ''A Szovjetunió vízrajza'' (1952)]
* [http://www.abratsev.narod.ru/biblio/sokolov/p1ch23b.html A.A. Szokolov ''A Szovjetunió vízrajza'' (1952)]


50. sor: 50. sor:
[[ar:نهر لينا]]
[[ar:نهر لينا]]
[[ast:Ríu Lena]]
[[ast:Ríu Lena]]
[[bar:Lena (Fluss)]]
[[be:Рака Лена]]
[[be:Рака Лена]]
[[be-x-old:Лена]]
[[be-x-old:Лена]]

A lap 2011. március 20., 00:25-kori változata

Léna
Közigazgatás
OrszágokOroszország
Földrajzi adatok
Hossz4400 km
Forrásszint1650 m
Vízhozam17 000 m³/s
Vízgyűjtő terület2 490 000 km²
ForrásBajkál-hegység, Irkutszi terület
é. sz. 53° 56′ 08″, k. h. 108° 05′ 31″
TorkolatLaptyev-tenger, Jakutföld
é. sz. 72° 24′ 43″, k. h. 126° 41′ 05″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Léna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Léna (oroszul Лена, jakut nyelven Улахан-Юрях – "Nagy folyó") Kelet-Szibéria legnagyobb folyója.

Egy feltevés szerint a név eredete esetleg a tunguz Елюёнэ, jelentése talán: „folyó”.[1]

Földrajz

A Léna torkolata (Landsat 2000 felvétel)

A Bajkál-hegység lejtőjén, a Bajkál-tó nyugati partjától 7 km-re ered. Alsó szakasza az Irkutszki területen, további része egész a torkolatig Jakutföld vidékein folyik keresztül. Felső szakaszán a Bajkáltól északra húzódó hegyvidéken át északkelet felé tart. Középső folyását a Viljuj torkolatától számítják, ahol a Léna medre kiszélesedik, mélysége a 10-12 m-t is eléri. Partjait sűrű fenyvesek borítják, a jobb oldali part magas és meredek. A folyó a Paton-felföldet megkerülve kelet felé tart, majd Jakutszk előtt esése csökken, folyása lelassul. Itt ismét északra fordulva folyik tovább, egész a torkolatig.

Az Aldan, majd a Viljuj torkolata után a Léna hatalmas víztömege már alig fér el medrében, gyakran mellékágakat, szigeteket alkot, medre 16-20 m mély, 10 km széles, de akár 20-30 km-re is szétárad. Zord partjain alig van lakott település. Legalsó szakaszán a folyó ismét sziklás hegyek között folytatja útját, majd 150 km-rel a tenger előtt számtalan kisebb-nagyobb ágra szakadva, mintegy 30 000 km² területű deltát alkotva ömlik a Laptyev-tengerbe. Ez a világ egyik legnagyobb deltája, a Nílusénál is nagyobb, és kétszer akkora, mint a Volgáé.

A Léna-menti területek jelentékeny része az örök fagy zónájába tartozik. A folyó október második felében csaknem végig befagy. Az olvadás a felső, déli szakaszon május elején, az alsón május végén, június elején kezdődik, és hatalmas jégtorlaszok képződésével jár.

Mellékfolyók

Legnagyobb mellékfolyói:

Városok, kikötők

A Léna partjai ritkán lakottak. Egy-egy település között akár száz km-eken át húzódik a tajga. Jakutia fő közlekedési útvonala maga a folyó, mely nyáron csaknem teljes hosszában hajózható, de a komolyabb hajóforgalom csak Kirenszk város (Irkutszki terület) alatt kezdődik. A delta térségének három nagy ága hajózható.

  • Jakutszk – Jakutföld fővárosa, a Léna bal partján; lakóinak száma 235 000 fő (2005)
  • Uszty-Kut – kikötő a folyó felső szakaszán, 47 000 fő (2005)
  • Tyikszi – Jakutia északi tengeri kikötője, mellyel a delta egyik ága teremt kapcsolatot; három hónapig hajózható.

Források

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Léna (folyó) témájú médiaállományokat.
  1. Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó. ISBN 963 05 1490 7 (1978)