„Szigligeti Társaság” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Szigligeti Társaság''' [[1892]]-ben alapította [[Rádl Ödön]]. Székhely: [[Nagyvárad]]. |
'''Szigligeti Társaság''' [[1892]]-ben alapította [[Rádl Ödön]]. Székhely: [[Nagyvárad]]. |
||
A [[trianoni békediktátum]] után a két [[világháború]] közt is tovább élt a társaság a nagyváradi romániai magyarok körében. Az [[1920-as évek]] elején [[Karácsonyi János]]t választották elnöküknek. Az alelnöki tisztek betöltésére [[Adorján Ármin]], [[Kocsán János]], [[Tabéry Géza]] kapott bizalmat. Főtitkárnak [[Perédy György]]re, titkároknak [[Champier István]]ra és [[Nagy Gusztáv]]ra szavaztak. |
A [[trianoni békediktátum]] után a két [[világháború]] közt is tovább élt a társaság a nagyváradi romániai magyarok körében. Az [[1920-as évek]] elején [[Karácsonyi János]]t választották elnöküknek. Az alelnöki tisztek betöltésére [[Adorján Ármin]], [[Kocsán János]], [[Tabéry Géza]] kapott bizalmat. Főtitkárnak [[Perédy György]]re, titkároknak [[Champier István]]ra és [[Nagy Gusztáv]]ra szavaztak. A megváltozott határok közt is 1922-ben már [[jog]]ilag is sikerült a társaság elismertetése. |
||
A társaság fő célja 1918 után a [[magyar nyelv]]ű [[irodalom]] és kultúra terjesztése. Irodalmi esteket szerveztek, ismeretterjesztő előadásokat tartottak és magyar nyelvű [[Évkönyv (Erdély)|évkönyveket]] adtak közre. |
A társaság fő célja 1918 után a [[magyar nyelv]]ű [[irodalom]] és kultúra terjesztése. Irodalmi esteket szerveztek, ismeretterjesztő előadásokat tartottak és magyar nyelvű [[Évkönyv (Erdély)|évkönyveket]] adtak közre. |
A lap 2011. március 13., 16:21-kori változata
Szigligeti Társaság 1892-ben alapította Rádl Ödön. Székhely: Nagyvárad.
A trianoni békediktátum után a két világháború közt is tovább élt a társaság a nagyváradi romániai magyarok körében. Az 1920-as évek elején Karácsonyi Jánost választották elnöküknek. Az alelnöki tisztek betöltésére Adorján Ármin, Kocsán János, Tabéry Géza kapott bizalmat. Főtitkárnak Perédy Györgyre, titkároknak Champier Istvánra és Nagy Gusztávra szavaztak. A megváltozott határok közt is 1922-ben már jogilag is sikerült a társaság elismertetése.
A társaság fő célja 1918 után a magyar nyelvű irodalom és kultúra terjesztése. Irodalmi esteket szerveztek, ismeretterjesztő előadásokat tartottak és magyar nyelvű évkönyveket adtak közre.
Szigligeti Alapítvány
1998-ban a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata megalapította Szigligeti Alapítványt, hogy az igen szűkös állami támogatás mellett más anyagi forrásból is finanszírozhassa a magyar nyelvű színjátszást.[1]
Jegyzetek és források
- ↑ Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1998. április 7.
- Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1984. o. ISBN 963-05-6807-1