„Hofburg” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2010. október 23., 02:11-kori változata

A Hofburg Bécsben a Heldenplatzon álló épületegyüttes, az egykori császári palota. Egyszerűen csak Burgnak szokás nevezni. Monumentális, tekintélyt sugárzó épületegyüttese évszázadok óta az osztrák főváros egyik dísze.

Története

A magját alkotó középkori várat a 13. században építették, és 1283, vagyis I. Albert német király regnálása óta ez számított az uralkodók rezidenciájának. Szinte minden király és császár épített hozzá, így szinte már valódi város a városban, 240 000 ezer négyzetméteren terül el Bécs központjában.

A régi vár idővel svájci szárnnyá változott, ezt a nevét a benne lakó svájci gárdistákról kapta, akik a palotaőrséget alkották. Ma itt talhatók a koronázási jelvények. A 16. században épült a Stallburg, amely a 18. század óta a királyi istállóknak is helyet biztosít, illetve szintén 16. századi Amalienburg, ami eredetileg különálló épület volt, de I. Lipót császár összekötötte azt a svájci szárnnyal. Az újonnan létrejött Lipót-szárnyba azután Mária Terézia császárné költözött be, ma pedig ez az osztrák államfő székhelye.

1452-től a Hofburg volt a Habsburg Birodalom uralkodóinak, az osztrák uralkodó főhercegeknek, és a Habsburg-családból választott német-római császároknak székhelye, 1806–1918 között itt volt az osztrák császárok lakóhelye.

Ma a Nemzeti Könyvtár és a Sissi Múzeum is itt kap helyet, valamint a csodálatos Szent Mihály-szárny, amelynek 50 méter magas kupolája az épület leglátványosabb eleme.

Részei

A sok helyen átjárható épületegyüttesben 18 épületrész, 54 lépcsőház, 26 folyosó 19 udvar és 2600 helyiség található, a komplexumban 5 000 ember él és dolgozik. („A jó császár tulajdonképpen átjáróházban lakik” – mondta egy alkalommal I. Ferenc József.)

Gótikus emlékek: az eredeti periódusból csak a Várkápolna részletei maradtak fenn.
Reneszánsz emlékek: Svájci-kapu (Schweizertor) és Követ lépcső, Amáliavár, Istállósvár.
Barokk emlékek: a Lipót-szárny illetve a VI. Károly császár által építtetett szárny: Nemzeti Könyvtár, Lovarda, Birodalmi kancellária (Fischer von Erlach).

Sablon:Csonk-épít

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 == Története ==
-A magját alkotó középkori várat a [[13. század]]ban építették, és [[1283]], vagyis [[I. Albert német-római császár|I. Albert]] regnálása óta ez számított az uralkodók rezidenciájának. Szinte minden király és császár épített hozzá, így szinte már valódi város a városban, 240 000 ezer négyzetméteren terül el Bécs központjában.
+A magját alkotó középkori várat a [[13. század]]ban építették, és [[1283]], vagyis [[I. Albert német király]] regnálása óta ez számított az uralkodók rezidenciájának. Szinte minden király és császár épített hozzá, így szinte már valódi város a városban, 240 000 ezer négyzetméteren terül el Bécs központjában.
-A régi vár idővel svájci szárnnyá változott, ezt a nevét a benne lakó svájci gárdistákról kapta, akik a palotaőrséget alkották. Ma itt talhatók a koronázási jelvények. A [[16. század]]ban épült a [[Stallburg]], amely a [[18. század]] óta a királyi istállóknak is helyet biztosít, illetve szintén 16. századi Amalienburg, ami eredetileg különálló épület volt, de [[I. Lipót német-római császár|I. Lipót]] összekötötte azt a svájci szárnnyal. Az újonnan létrejött Lipót-szárnyba aztán Mária Terézia költözött be, ma pedig ez az osztrák államfő székhelye.
+A régi vár idővel svájci szárnnyá változott, ezt a nevét a benne lakó svájci gárdistákról kapta, akik a palotaőrséget alkották. Ma itt talhatók a koronázási jelvények. A [[16. század]]ban épült a [[Stallburg]], amely a [[18. század]] óta a királyi istállóknak is helyet biztosít, illetve szintén 16. századi Amalienburg, ami eredetileg különálló épület volt, de [[I. Lipót magyar király|I. Lipót császár]] összekötötte azt a svájci szárnnyal. Az újonnan létrejött Lipót-szárnyba azután [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia császárné]] költözött be, ma pedig ez az osztrák államfő székhelye.
-[[1452]]-től a Hofburg volt a német-római császárok székhelye, [[1806]] és [[1918]] között a Habsburg-birodalom uralkodóinak központja.
+[[1452]]-től a Hofburg volt a [[Habsburg Birodalom]] uralkodóinak, az osztrák uralkodó főhercegeknek, és a [[Habsburg-család]]ból választott német-római császároknak székhelye, [[1806]]–[[1918]] között itt volt az osztrák császárok lakóhelye.
 Ma a Nemzeti Könyvtár és a Sissi Múzeum is itt kap helyet, valamint a csodálatos [[Szent Mihály]]-szárny, amelynek 50 méter magas kupolája az épület leglátványosabb eleme.
 == Részei ==
-A sok helyen átjárható épületegyüttesben 18 épületrész, 54 lépcsőház, 26 folyosó 19 udvar és 2600 helyiség található, a komplexumban 5 000 ember él és dolgozik. („A jó császár tulajdonképpen átjáróházban lakik” – mondta egy alkalommal [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]].)
+A sok helyen átjárható épületegyüttesben 18 épületrész, 54 lépcsőház, 26 folyosó 19 udvar és 2600 helyiség található, a komplexumban {{formatnum:5000}} ember él és dolgozik. ''(„A jó császár tulajdonképpen átjáróházban lakik”'' – mondta egy alkalommal [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]].)
 [[Fájl:Hofburg Schweizertor 5.2006.jpg|bélyegkép|A Svájci-kapu]]