„Redoxireakció” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Forrás hiányzik |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
|||
== Oxidáció és redukció, redoxi folyamatok == |
== Oxidáció és redukció, redoxi folyamatok == |
||
A lap 2010. október 9., 21:05-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Oxidáció és redukció, redoxi folyamatok
Redoxi folyamatoknak nevezzük azokat a kémiai reakciókat, melyek az oxidációfok (lásd: oxidációs szám) megváltozásával járnak. Ezekben a folyamatokban az egyik reakciópartner felvesz, a másik pedig veszít, lead elektronokat.
Az elektront leadó partner oxidálódik, oxidációs száma nő. Ezek a reakciópartnerek a redukálószerek.
Az elektront felvevő partner redukálódik, oxidációs száma csökken. Ezek az oxidálószerek.
Példa:
- 2 H2 + O2 = 2 H2O
A fenti folyamat leírása: a hidrogéngáz (H2) égése oxigén (O2) jelenlétében. A hidrogén oxidálódik, miközben az oxigén redukálódik. (Az oxigén oxidálja a hidrogént.)
Az elemi oxigén illetve hidrogén gáz oxidációs száma 0 (nulla). A reakció során a hidrogén atomok oxidációs száma eggyel nőtt (+1 lett), miközben az oxigéné -2. Mivel a keletkezett vízmolekulában két hidrogén és egy oxigén alkot vegyületet, az oxidációs számok összege zérus (0).
Az oxidáció jelentősége
Az oxidációs folyamatok többnyire a kémiailag kötött energia felszabadulásával járnak, ezért energiatermelők. Oxidáció során keletkezik hőenergia például a szén, illetve egyéb energiahordozók elégetése során a hőerőművekben.
- C + O2 = CO2 (-2818 kJ/mol)
Oxidációs (redox) folyamat a szőlőcukor átalakítása az élő szervezetekben, melynek során az élőlények az élet fenntartásához szükséges energiát nyerik.
Oxidáló- és redukálószerek
Oxidálószerek lehetnek: a nagy elektronegativitású elemek, jellemzően a VI. és VII. főcsoport elemei, (pl.: O2, O3, F2, Cl2, Br2) valamint olyan vegyületek (molekulák, ionok), melyekben magas oxidációfokú elemek találhatók (pl.: MnO−4, Cr2O2−7, H2O2, valamint egyéb, főleg szerves peroxidok).
Többnyire ez utóbbiak felelősek a szabad gyökök képzéséért is.
Redukálószerek: elektron leadására hajlamos elemek, különösen az első két főcsoport tagjai (alkáli- és alkáliföldfémek valamint a hidrogén), de a legtöbb fém és néhány nemfémes elem (pl.: szén, nitrogén) is képes redukáló ágensként szerepelni a redox folyamatokban.
Ugyancsak oxidálódhatnak („redukálószerek”) a szerves vegyületek többsége is (pl.: cukrok, alkoholok, egyes vitaminok). Ez utóbbiak antioxidáns hatással rendelkeznek.