„Abu Abdalláh al-Idríszi” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{magyaros arab}}
{{arabkifejezés|أبو عبد الله محمد الإدريسي|'Abū ʿAbd al-Lāh Muḥammad al-'Idrīsī|}}
[[Kép:Al-Idrisi's world map.JPG|thumb|right|300px|Idríszí világtérképe 1154-ből. A déli irány a térkép tetején van.]]
[[Kép:Al-Idrisi's world map.JPG|thumb|right|300px|Idríszí világtérképe 1154-ből. A déli irány a térkép tetején van.]]
'''Idríszí''' ([[1100]] – [[1165]] vagy [[1166]]), teljes nevén '''Abú Abdalláh Muhammad al-Idríszí''' [[arabok|arab]] [[térképész]], [[földrajz]]tudós és utazó volt, aki [[Szicília|Szicíliában]] élt, [[II. Roger szicíliai király|II. Roger]] [[normannok|normann]] király udvarában. [[Szabta|Szabtá]]ban született, majd az [[Almohád-dinasztia|Almohád Birodalom]]ban élt (ma [[Ceuta]], [[Spanyolország]]) és [[Szicília|Szicíliában]], vagy [[Szabta|Szabtában]] halt meg. Idríszí [[Mohamed próféta]] egyenes ági leszármazottja, a [[Fez]] városát alapító és uraló [[Idríszida-dinasztia]] sarja volt.
'''Abu Abdalláh Muhammad ibn Muhammad al-Idríszí''' ([[arab nyelv|arabul]] أبو عبد الله محمد بن محمد الإدريسي – Abū ʿAbdallāh Muḥammad ibn Muḥammad al-Idrīsī; [[1100]] – [[1165]] vagy [[1166]]) [[arabok|arab]] [[térképész]], [[földrajz]]tudós és utazó volt, aki [[Szicília|Szicíliában]] élt, [[II. Roger szicíliai király|II. Roger]] [[normannok|normann]] király udvarában. [[Ceuta|Szabtá]]ban született, majd az [[Almohád-dinasztia|Almohád Birodalom]]ban élt és [[Szicília|Szicíliában]] vagy szülővárosában halt meg. Idríszi [[Mohamed próféta]] egyenes ági leszármazottja, a [[Fez]] városát alapító és uraló [[Idríszida-dinasztia]] sarja volt.


Fiatalon került a korabeli tudományos élet egyik központjába, [[Córdoba (Spanyolország)|Córdoba]] városába, innen indult [[észak-afrika]]i és [[Kis-Ázsia|kis-ázsiai]] utazásokra, melyeket azután is folytatott, hogy a szicíliai [[normannok|normann]] király, [[II. Roger szicíliai király|II. Roger]] szolgálatába állt.
Fiatalon került a korabeli tudományos élet egyik központjába, [[Córdoba (Spanyolország)|Córdoba]] városába, innen indult [[észak-afrika]]i és [[Kis-Ázsia|kis-ázsiai]] utazásokra, melyeket azután is folytatott, hogy a szicíliai [[normannok|normann]] király, [[II. Roger szicíliai király|II. Roger]] szolgálatába állt.


[[1154]]-ben készítette el a ''Tabula Rogeriana'' néven ismert [[ezüst]] ''mappa mundi'' (világtérkép) magyarázata gyanánt fő művét, melynek címe ''A vágyakozónak gyönyörködtetése – A világtájak átszelése'' (arabul ''Nuzhat al-musták fí l-ihtirák al-áfák''), de inkább egyszerűen ''[[Kitáb Rúdzsár]]''ként ''(Roger Könyve)'' ismerték.
[[1154]]-ben készítette el a ''Tabula Rogeriana'' néven ismert [[ezüst]] ''mappa mundi'' (világtérkép) magyarázata gyanánt fő művét, melynek címe ''A vágyakozónak gyönyörködtetése – A világtájak átszelése'' (arabul ''Nuzhat al-musták fi l-ihtirák al-áfák''), de inkább egyszerűen ''[[Kitáb Rúdzsár]]''ként ''(Roger Könyve)'' ismerték.


Munkáját a térképpel századokig használták a közlekedéshez [[Európa|Európában]], több nyelvre lefordították. [[Kolumbusz Kristóf]] is olyan világtérképeket használt, amelyeket eredetileg Idríszí munkája alapján készítettek. [[1161]]-ben a térképnek készült egy második, kiterjesztett változata, ''Az Emberiesség Kertjei és a Lélek Szórakoztatása'' címen, de ennek minden másolata elveszett. Egy rövidített változata, az ''Örömök Kertje'' – gyakran hivatkoznak rá ''Kis Idríszí'' néven – [[1192]]-ben jelent meg.
Munkáját a térképpel századokig használták a közlekedéshez [[Európa|Európában]], több nyelvre lefordították. [[Kolumbusz Kristóf]] is olyan világtérképeket használt, amelyeket eredetileg Idríszi munkája alapján készítettek. [[1161]]-ben a térképnek készült egy második, kiterjesztett változata, ''Az Emberiesség Kertjei és a Lélek Szórakoztatása'' címen, de ennek minden másolata elveszett. Egy rövidített változata, az ''Örömök Kertje'' – gyakran hivatkoznak rá ''Kis Idríszi'' néven – [[1192]]-ben jelent meg.


A könyv nem tökéletes történelmi forrás, mivel Idríszí (ahogy szokás volt akkor és még századokig) más forrásokat használt fel a megírásakor. Például mikor [[Lengyelország]]ról írt, összetévesztette a területet a mai [[Csehország]]éval, mert azt írta, hogy „''egy ország hegyekkel körülvéve''”. Az általa személyesen bejárt területekről azonban kulturális érdeklődésének köszönhetően műve ma is kiváló [[néprajz]]i és kultúrtörténeti forrás.
A könyv nem tökéletes történelmi forrás, mivel Idríszi (ahogy szokás volt akkor és még századokig) más forrásokat használt fel a megírásakor. Például mikor [[Lengyelország]]ról írt, összetévesztette a területet a mai [[Csehország]]éval, mert azt írta, hogy „''egy ország hegyekkel körülvéve''”. Az általa személyesen bejárt területekről azonban kulturális érdeklődésének köszönhetően műve ma is kiváló [[néprajz]]i és kultúrtörténeti forrás.


A kor akkor ismert világföldrajzát égövekre osztva tárgyalja, mindegyikhez térképet is mellékelve. A műnek hat kéziratos másolata is fennmaradt, rövidített változata már [[1592]]-ban megjelent [[Itália|Itáliában]], [[Olasz nyelv|olasz]] fordítása pedig [[1600]]-ban.
A kor akkor ismert világföldrajzát égövekre osztva tárgyalja, mindegyikhez térképet is mellékelve. A műnek hat kéziratos másolata is fennmaradt, rövidített változata már [[1592]]-ban megjelent [[Itália|Itáliában]], [[Olasz nyelv|olasz]] fordítása pedig [[1600]]-ban.


== Hivatkozások ==
== Hivatkozások ==
*{{Goldziher-irodalomtörténet}}
* [[Goldziher Ignác]]: Az arab irodalom rövid története. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság, 2005. ISBN 9638378212
*{{VIKE|11}}
*{{VIKE|11}}
* [http://www.islamonline.com/news/articles/7/Al_Idrisi.html www.islamonline.com]
* [http://www.islamonline.com/news/articles/7/Al_Idrisi.html www.islamonline.com]

A lap 2010. szeptember 27., 19:58-kori változata

Az arab nevek alább magyaros átírásban szerepelnek, módosítások esetén is ez a követendő.
Idríszí világtérképe 1154-ből. A déli irány a térkép tetején van.

Abu Abdalláh Muhammad ibn Muhammad al-Idríszí (arabul أبو عبد الله محمد بن محمد الإدريسي – Abū ʿAbdallāh Muḥammad ibn Muḥammad al-Idrīsī; 1100 – 1165 vagy 1166) arab térképész, földrajztudós és utazó volt, aki Szicíliában élt, II. Roger normann király udvarában. Szabtában született, majd az Almohád Birodalomban élt és Szicíliában vagy szülővárosában halt meg. Idríszi Mohamed próféta egyenes ági leszármazottja, a Fez városát alapító és uraló Idríszida-dinasztia sarja volt.

Fiatalon került a korabeli tudományos élet egyik központjába, Córdoba városába, innen indult észak-afrikai és kis-ázsiai utazásokra, melyeket azután is folytatott, hogy a szicíliai normann király, II. Roger szolgálatába állt.

1154-ben készítette el a Tabula Rogeriana néven ismert ezüst mappa mundi (világtérkép) magyarázata gyanánt fő művét, melynek címe A vágyakozónak gyönyörködtetése – A világtájak átszelése (arabul Nuzhat al-musták fi l-ihtirák al-áfák), de inkább egyszerűen Kitáb Rúdzsárként (Roger Könyve) ismerték.

Munkáját a térképpel századokig használták a közlekedéshez Európában, több nyelvre lefordították. Kolumbusz Kristóf is olyan világtérképeket használt, amelyeket eredetileg Idríszi munkája alapján készítettek. 1161-ben a térképnek készült egy második, kiterjesztett változata, Az Emberiesség Kertjei és a Lélek Szórakoztatása címen, de ennek minden másolata elveszett. Egy rövidített változata, az Örömök Kertje – gyakran hivatkoznak rá Kis Idríszi néven – 1192-ben jelent meg.

A könyv nem tökéletes történelmi forrás, mivel Idríszi (ahogy szokás volt akkor és még századokig) más forrásokat használt fel a megírásakor. Például mikor Lengyelországról írt, összetévesztette a területet a mai Csehországéval, mert azt írta, hogy „egy ország hegyekkel körülvéve”. Az általa személyesen bejárt területekről azonban kulturális érdeklődésének köszönhetően műve ma is kiváló néprajzi és kultúrtörténeti forrás.

A kor akkor ismert világföldrajzát égövekre osztva tárgyalja, mindegyikhez térképet is mellékelve. A műnek hat kéziratos másolata is fennmaradt, rövidített változata már 1592-ban megjelent Itáliában, olasz fordítása pedig 1600-ban.

Hivatkozások

  • Goldziher Ignác: Az arab irodalom rövid története. Budapest: Kőrösi Csoma Társaság. 2005. ISBN 9638378212  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Abu_Abdalláh_al-Idríszi&oldid=8540619”