„Vita:Sárkány (mitológia)” változatai közötti eltérés
| 17. sor: | 17. sor: | ||
Forrást egyelőre én sem tudok felmutatni, mindenesetre van abban valami, amit az anon írt. A hüllőszerű mitológiai alakok alapvetően a bölcsességet, gyógyítást képviselték a koraókori mitológiákban, és csak az indoeurópaiaknál vált negatív figurává. Egyes csökevények még ebben is a korábbi állapotra mutatnak, mint például Aszklépiosz kígyós botja. Vagyis mivel a magyarok semmiképp sem indoeurópai mitológiájúak (no meg nem is finnugor), ezért a sárkányábrázolásnak már kultusztörténetileg is másnak kellett lenni, mint az indoeurópaiaké. A fejek száma nem lényeges kérdés, bár itt is az indoeurópai mítoszok hozzák először a több fejet, lásd lernai hüdra. Egyes magyar népmesék még a több fej elképzelésének fejlődését is mutatják, amikor a hősnek sorban kell leküzdeni az egy-, három- és hétfejű sárkányt. Más kérdés, hogy a magyar népmesék mai állapota már abból a korból való, amikorra a változás már régen megtörtént. Ezért a ma ismert népmesék már nem tükrözhetik az eredeti állapotot. Ezért nem tud róla a néprajzi lexikon. Ezekben a mesékben már kizárólag a gonosz sárkány szerepel. [[Szerkesztő:Laszlovszky András|L András]]<sup>[[kép:Magyar-horvát.jpg|16px]][[Szerkesztővita:Laszlovszky András|pankuš→]]</sup> 2010. szeptember 19., 10:32 (CEST) |
Forrást egyelőre én sem tudok felmutatni, mindenesetre van abban valami, amit az anon írt. A hüllőszerű mitológiai alakok alapvetően a bölcsességet, gyógyítást képviselték a koraókori mitológiákban, és csak az indoeurópaiaknál vált negatív figurává. Egyes csökevények még ebben is a korábbi állapotra mutatnak, mint például Aszklépiosz kígyós botja. Vagyis mivel a magyarok semmiképp sem indoeurópai mitológiájúak (no meg nem is finnugor), ezért a sárkányábrázolásnak már kultusztörténetileg is másnak kellett lenni, mint az indoeurópaiaké. A fejek száma nem lényeges kérdés, bár itt is az indoeurópai mítoszok hozzák először a több fejet, lásd lernai hüdra. Egyes magyar népmesék még a több fej elképzelésének fejlődését is mutatják, amikor a hősnek sorban kell leküzdeni az egy-, három- és hétfejű sárkányt. Más kérdés, hogy a magyar népmesék mai állapota már abból a korból való, amikorra a változás már régen megtörtént. Ezért a ma ismert népmesék már nem tükrözhetik az eredeti állapotot. Ezért nem tud róla a néprajzi lexikon. Ezekben a mesékben már kizárólag a gonosz sárkány szerepel. [[Szerkesztő:Laszlovszky András|L András]]<sup>[[kép:Magyar-horvát.jpg|16px]][[Szerkesztővita:Laszlovszky András|pankuš→]]</sup> 2010. szeptember 19., 10:32 (CEST) |
||
Találtam egy jó online forrást: [http://www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/cikkek/our-history/ak29] – [[Special:Contributions/138.232.251.152|138.232.251.152]] ([[User vita:138.232.251.152|vita]]) 2010. szeptember 19., 11:36 (CEST) |
|||
A lap 2010. szeptember 19., 11:36-kori változata
|
Ez a szócikk témája miatt a Szerepjátékműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Untitled
A Sárkányos Lovagrendet szerintem egy link erejéig elég említeni (pláne, hogy a vita állása szerint a Dracul nem is sárkányt jelent). Harg 2006. január 24., 16:09 (CET)
Igen, be lehet tenni a Lásd még kategóriába, átvíve a szöveget oda, mert a Sárkány Lovagrendnél azért vannak pontatlanságok is. Amúgy a drákul, az bizonyára sárkányt is jelentett akkor, bár ma elvált egymástól a két szó. Tófalvi Péter 2006. január 24., 19:49 (CET)
A repülőgépnek is van sárkánya (kb. mint az autó karosszériája), kellene egy egyértelmüsítő lap, csak ezekhez még nem értek. --KGyST 2007. január 3., 00:23 (CET)
És a népmesék hétfejű sárkányai miért maradtak ki az áttekintésből? – Perfectmiss vita 2008. január 27., 18:13 (CET)
Megszeretném említeni, hogy az eredeti magyar (sámán-pogány) mítologiában (alapjában jóindulatú) sárkány egyfejü volt és csak a keresztény-német közvetitéssel terjedt el nálunk a többfejü (gonosz) sárkány típusa, amit ma tévesen "magyarnak" vélünk. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 138.232.251.152 (vitalap | szerkesztései)
Tudsz erre valamilyen tudományos idényű forrást? A néprajzi lexikon is rosszindulatú, a hős által legyőzendő sárkányokról tud csak (bár a fejek számáról nem esik szó). – Tgrvita 2010. szeptember 19., 09:03 (CEST)
Forrást egyelőre én sem tudok felmutatni, mindenesetre van abban valami, amit az anon írt. A hüllőszerű mitológiai alakok alapvetően a bölcsességet, gyógyítást képviselték a koraókori mitológiákban, és csak az indoeurópaiaknál vált negatív figurává. Egyes csökevények még ebben is a korábbi állapotra mutatnak, mint például Aszklépiosz kígyós botja. Vagyis mivel a magyarok semmiképp sem indoeurópai mitológiájúak (no meg nem is finnugor), ezért a sárkányábrázolásnak már kultusztörténetileg is másnak kellett lenni, mint az indoeurópaiaké. A fejek száma nem lényeges kérdés, bár itt is az indoeurópai mítoszok hozzák először a több fejet, lásd lernai hüdra. Egyes magyar népmesék még a több fej elképzelésének fejlődését is mutatják, amikor a hősnek sorban kell leküzdeni az egy-, három- és hétfejű sárkányt. Más kérdés, hogy a magyar népmesék mai állapota már abból a korból való, amikorra a változás már régen megtörtént. Ezért a ma ismert népmesék már nem tükrözhetik az eredeti állapotot. Ezért nem tud róla a néprajzi lexikon. Ezekben a mesékben már kizárólag a gonosz sárkány szerepel. L András
pankuš→ 2010. szeptember 19., 10:32 (CEST)
Találtam egy jó online forrást: [1] – 138.232.251.152 (vita) 2010. szeptember 19., 11:36 (CEST)