„Neoromán építészet” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő módosítása: fr:Style néoroman |
a Bot: következő hozzáadása: sr:Неороманика |
||
34. sor: | 34. sor: | ||
[[pl:Neoromanizm]] |
[[pl:Neoromanizm]] |
||
[[pt:Neorromânico]] |
[[pt:Neorromânico]] |
||
[[sr:Неороманика]] |
|||
[[sv:Nyromansk stil]] |
[[sv:Nyromansk stil]] |
||
[[th:สถาปัตยกรรมฟื้นฟูโรมาเนสก์]] |
[[th:สถาปัตยกรรมฟื้นฟูโรมาเนสก์]] |
A lap 2010. szeptember 18., 08:11-kori változata
A neoromán építészet a romantika egyik ágaként indult a 19. század második évtiezédében. Ez az időszak volt a romanika névadásának ideje is, addig „kora középkori”, „bizánci” építőművészetről beszéltek. Gunn 1819-ben a „romaneszk”, de Gerville 1823-ban a „római művészet” kifejezést javasolta. Ezzel összefüggésben alakult ki a neoromán építészet, mely kezdetben csak felidézte a kor hangulatát, ezért is a romanika egy ága.
A második periódus már a romanikából kinőtt historizmushoz tartozik. Ekkor tanulmányozták tudományos részletességgel a román templomokat, s a neoromán építészet céljává a tökéletes másolatok létrehozása vált. Főleg azokban az országokban virágzott, ahol az első építészeti emlékek a kora középkorból, vagy a 9-12. századból származtak, így hazánkban, Lengyelországban. Magyarországon jellegzetes példája a Halászbástya, a Gellért-hegy duna-parti szakaszán épített erődítés. Az Egyesült Államokban és Kanadában alkalmasnak találták a romanika stílusát saját nemzeti építészetük megteremtésére, és sajátos ideális neoromanika jött létre.
A hazai neoromanika gyakran nem tisztán román stílusú, ennek példája a szegedi dóm. Az épületen gótikus támívek is helyet kaptak.
Forrás
- Építészeti szakszótár, szerk. Zádor Anna, Bp, Corvina Könyvkiadó, 1984.
- Panofsky: A jelentés a vizuális művészetekben, Gondolat Kiadó, Bp, 1984, 312. o.
- Szentkirályi - Détshy: Az építészet rövid története