„Adapa” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a „Mezopotámiai mitológia” kategória eltávolítva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
Az Adapa-eposz négy töredékből két változatban ismert. A négy töredék kiegészíti egymást, bár nem hiánytalan a szöveg. Az egyik tábla az [[Amarna-levelek|amarnai levéltárból]] került elő, ez tartalmazza a korábbi változatot. A másik három [[Assur-bán-apli asszír király|Assur-bán-apli]] [[ninive]]i könyvtárából, ezeken az újasszír verzió olvasható. Mindkét változat tulajdonképpen mitikus történelem. A szövegek elemzése szerint eleve [[akkád nyelv]]en íródtak az eredeti verziók is az i. e. 2. évezred elején. Az [[akkád irodalom|akkádok]] így rögzítették a 3. uri dinasztia és [[Hammurápi babiloni király|Hammurapi]] ideje között eltelt zavaros időszak történelmét. |
Az Adapa-eposz négy töredékből két változatban ismert. A négy töredék kiegészíti egymást, bár nem hiánytalan a szöveg. Az egyik tábla az [[Amarna-levelek|amarnai levéltárból]] került elő, ez tartalmazza a korábbi változatot. A másik három [[Assur-bán-apli asszír király|Assur-bán-apli]] [[ninive]]i könyvtárából, ezeken az újasszír verzió olvasható. Mindkét változat tulajdonképpen mitikus történelem. A szövegek elemzése szerint eleve [[akkád nyelv]]en íródtak az eredeti verziók is az i. e. 2. évezred elején. Az [[akkád irodalom|akkádok]] így rögzítették a 3. uri dinasztia és [[Hammurápi babiloni király|Hammurapi]] ideje között eltelt zavaros időszak történelmét. |
||
A róla szóló eposz a következőket jegyzi meg Adapáról: |
|||
{{idézet 2|''Okos vala. Bölcsesség kútfeje.'' |
|||
''Szava, parancsa kőszálként megállott.'' |
|||
''Értelmét Éa érlelé meg'' |
|||
''Ország hasznára és szolgálatára.'' |
|||
''Elöröklött miden hatalmat'' |
|||
''Épp csak örökkévalóságot nem öröklött...''|Adapa-eposz}} |
|||
Adapa a régebbi értelmezések szerint egy ''anti-Gilgames'', a halhatatlanságát elvesztő hérosz, Ádám előképe. Azonban Adapa már egy létező város fejedelme volt és az eposz szerint halandónak született, ezért halhatatlanságát nem elveszti, hanem elmulasztja megszerzésének lehetőségét. A megfogalmazás és a tanulságok levonásának módja az a sajátos ''mitológiai realizmus'', amely a sumer és akkád mítoszköltészetet jellemzi: az ember halandó, ez így van jól, a halhatatlanságot tetteinek emléke fogja meghozni neki. |
Adapa a régebbi értelmezések szerint egy ''anti-Gilgames'', a halhatatlanságát elvesztő hérosz, Ádám előképe. Azonban Adapa már egy létező város fejedelme volt és az eposz szerint halandónak született, ezért halhatatlanságát nem elveszti, hanem elmulasztja megszerzésének lehetőségét. A megfogalmazás és a tanulságok levonásának módja az a sajátos ''mitológiai realizmus'', amely a sumer és akkád mítoszköltészetet jellemzi: az ember halandó, ez így van jól, a halhatatlanságot tetteinek emléke fogja meghozni neki. |
A lap 2010. szeptember 10., 18:39-kori változata
Adapa a sumer mitológia mitikus személye, Eridu királya volt. Természetfölötti lényként apkallu, a mezopotámiai „hét bölcs” egyike lett. A hagyomány szerint Éa (vagy Ansar) és Kisar fia. Történetét az Adapa-eposz meséli el.
Az Adapa-eposz négy töredékből két változatban ismert. A négy töredék kiegészíti egymást, bár nem hiánytalan a szöveg. Az egyik tábla az amarnai levéltárból került elő, ez tartalmazza a korábbi változatot. A másik három Assur-bán-apli ninivei könyvtárából, ezeken az újasszír verzió olvasható. Mindkét változat tulajdonképpen mitikus történelem. A szövegek elemzése szerint eleve akkád nyelven íródtak az eredeti verziók is az i. e. 2. évezred elején. Az akkádok így rögzítették a 3. uri dinasztia és Hammurapi ideje között eltelt zavaros időszak történelmét.
A róla szóló eposz a következőket jegyzi meg Adapáról:
„ | Okos vala. Bölcsesség kútfeje.
Szava, parancsa kőszálként megállott. Értelmét Éa érlelé meg Ország hasznára és szolgálatára. Elöröklött miden hatalmat Épp csak örökkévalóságot nem öröklött... |
” |
– Adapa-eposz |
Adapa a régebbi értelmezések szerint egy anti-Gilgames, a halhatatlanságát elvesztő hérosz, Ádám előképe. Azonban Adapa már egy létező város fejedelme volt és az eposz szerint halandónak született, ezért halhatatlanságát nem elveszti, hanem elmulasztja megszerzésének lehetőségét. A megfogalmazás és a tanulságok levonásának módja az a sajátos mitológiai realizmus, amely a sumer és akkád mítoszköltészetet jellemzi: az ember halandó, ez így van jól, a halhatatlanságot tetteinek emléke fogja meghozni neki.
Az Adapa-eposz ugyanakkor azt mutatja, hogy a sorsszerűséget erősebbnek tartották bármely istenség akaratánál, a Sors független az istenektől. Mezopotámiában a Sors az egyetlen egyetemes törvény.
Források
Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8
- Gilgames – agyagtáblák üzenete, ékírásos akkád versek, Kriterion Horizont Könyvek, 1986. Bukarest