„Zicherman Sándor” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Forma, helyesírás korr.
a Magyar szobrászok” kategória hozzáadva (a HotCattel)
21. sor: 21. sor:


[[Kategória:Magyar festők]]
[[Kategória:Magyar festők]]
[[Kategória:Magyar szobrászok]]

A lap 2010. augusztus 17., 20:18-kori változata

Zicherman Sándor Róbert (Ungvár, 1935. április 6.) magyar származású festőművész, szobrász, grafikus, éremművész. Tagja az Orosz Művészek Szövetségének, valamint a Magyar Éremművészek szövetségének és a FIDEM-nek.

Élete és munkássága

Zicherman Sándor Róbert 1935. április 6-án született Ungváron. Gyerekkorát Beregszászon töltötte, itt kezdte meg tanulmányait. 1957-ben vett részt először képzőművészeti kiállításon az ungvári Képzőművészeti Galériában - akkor még autodidakta festőként. 1958-ban felvételt nyert Lvivben a Iparművészeti Főiskola monumentális festészeti szakára. Egy évvel később átiratkozott a szentpétervári "Muchina" Iparmûvészeti Fõiskola monumentális festészeti szakára. Nemcsak a főiskola, hanem az Ermitázs és a többi jelentős múzeum, könyvtár is hozzájárult művészi fejlődéséhez. A festészeten kívül foglalkozott grafikával, szobrászattal és kerámiával is. 1964-ben a főiskola elvégzése után az Urálba, Perm városába utazott, ahol a Képzőművészeti Alapnál dolgozott állami megrendeléseken, mint monumentalista szakember. A permi megyében több freskót, mozaikot, szgrafittót és kerámia domborművet, valamint három nagyméretű gobelent készített megrendelésre. Több, építészettel kapcsolatos munkán kívül sokat dolgozott a televíziónak és a színháznak is. 1966-ban a „Szocialista Urál” Orosz Országos Művészeti Kiállítás után felvették a Szovjet Képzőmûvészek Szövetségébe tagjelöltnek, majd 1975-ben rendes tagnak. 1969 és 1972 között több helyen élt és dolgozott, többek között Lembergben, Rigában, Jūrmalában, Moszkvában. 1972-ben Togliatti város vezetősége meghívta, hogy szervezze meg az akkor már 750 000 lakosú nagyváros kulturális életét. Ottléte alatt megalakította a Képzőművészeti Alapot, majd a Képzőművészek Szövetségét. Kezdeményezésére a város 12 nagyméretű műtermet építtetett, valamint az ő közreműködésével alakult meg a város művészeti múzeuma és egy nyolc osztályos (ezzel akkor egyedülálló) művészeti szakközépiskola is. A diákok ebben az iskolában, rajzot, festészetet, szobrászatot, grafikát, dekoratív kompozíciót, kompozíciót, kerámiát, éremművészetet, gobelen-szövést, fafaragást, és művész-fotót, színjátszást, táncot, zenét tanultak. További monumentális munkákat készített Moszkvában, Elistában, Togliattiban, Izsevszkben. 1987-ben megszervezte az I. Orosz Kőfaragó Szobrász Szimpóziumot Togliattiban, június 1-jétől július 30-áig tíz szobrász részvételével (Moszkvából, Leningrádból), melynek eredményeképpen a város kapott ajándékba tíz nagyméretű gránitszobrot.

1989-ig 29 szovjet és összorosz kiállításon szerepelt munkáival, valamint részt vett az orosz művészeti kiállításokon több külföldi országban is. Nemcsak festményei, hanem grafikái, érmei, szobrai, gobelenjei és kerámiái is a kiállított művek között voltak. Mozaikjai, sgraffitói és köztéri emlékművei ma is több orosz városban megtalálhatók. Kollektív kiállításokon kívül 1989-ig több mint harminc önálló tárlata is volt Oroszország különböző városaiban.

1989-ben családjával visszatelepült Magyarországra, azóta Budapesten él dolgozik. Azóta több mint negyven önálló és kollektív kiállításon szerepelt Budapesten, vidéken, valamint több európai országban, mint például Németországban, Franciaországban, Dániában, Belgiumban, Oroszországban, Ausztriában, Portugáliában, Romániában. Munkái közgyűjteményekben szerepelnek elsősorban a volt Szovjetúnió múzeumaiban - a szentpétervári Ermitázstól kezdve egészen az elisztai Kalmük Művészetek múzeumáig. Érmei a vroclavi Éremművészeti Múzeumban vannak kiállítva. Művei megtalálhatók számos európai ország, valamint Kanada és az Amerikai Egyesült Államok több magángyűjteményében is.

Forrás

Külső hivatkozások