„Hermioné (Menelaosz leánya)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: tr:Hermione (mitoloji); kozmetikai változtatások |
a Bot: következő módosítása: nl:Hermione (mythologie) |
||
31. sor: | 31. sor: | ||
[[it:Ermione]] |
[[it:Ermione]] |
||
[[ja:ヘルミオネー]] |
[[ja:ヘルミオネー]] |
||
[[nl:Hermione]] |
[[nl:Hermione (mythologie)]] |
||
[[pl:Hermiona (mitologia)]] |
[[pl:Hermiona (mitologia)]] |
||
[[pms:Ermion]] |
[[pms:Ermion]] |
A lap 2010. augusztus 16., 04:20-kori változata
Hermione a görög mitológiában Menelaosz spártai király és Helené lánya. Mikor Helené megszökött Párisszal, a kilencéves Hermionét anyai nagynénje, Klütaimnésztra nevelte tovább, akinek fiával, Oresztésszel eljegyezték.
Euripidész Oresztész című művében Oresztész foglyul ejti és azzal fenyegeti, hogy megöli; később apja Neoptolemuszhoz akarja feleségül adni. Euripidész egy másik színművének, az Andromakhénak központjában a féltékeny Hermione áll, aki megpróbálja megöletni Andromakhét, akit Neoptolemusz a trójai háború végén foglyul ejtett, valamint Neoptolemusztól született fiát; féltékenységét nemcsak az okozta, hogy osztoznia kellett a férjén a rabnővel, hanem az is, hogy Andromakhénak született gyereke, neki pedig nem. Miután a gyilkossági kísérlet kudarcot vallott, Hermione megszökött Oresztésszel – aki az ezt követő harcban megölte Neoptolemuszt –, és megszülte Oresztész fiát, Tiszaménoszt.
- mert Helenének az istenek új ivadékot
- nem szántak, miután egyszer megszülte a bájos
- Hermionét, ki hasonló volt arany Aphroditéhoz.
- (Homérosz: Odüsszeia, ford. Devecseri Gábor.)
Hermione ezen kívül több más ókori irodalmi műben is megjelenik, például Ovidius Heroides (Hősnők) című versgyűjteményében.