„Kőtörőfűfélék” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
új lap |
→Források: iw |
||
74. sor: | 74. sor: | ||
[[Kategória:Növénycsaládok]] |
[[Kategória:Növénycsaládok]] |
||
[[Kategória:Kőtörőfű-virágúak]] |
[[Kategória:Kőtörőfű-virágúak]] |
||
[[en:Saxifragaceae]] |
|||
[[bg:Каменоломкови]] |
|||
[[ca:Saxifragàcia]] |
|||
[[cs:Lomikamenovité]] |
|||
[[da:Stenbræk-familien]] |
|||
[[de:Steinbrechgewächse]] |
|||
[[et:Kivirikulised]] |
|||
[[es:Saxifragaceae]] |
|||
[[eo:Saksifragacoj]] |
|||
[[fr:Saxifragaceae]] |
|||
[[ko:범의귀과]] |
|||
[[hsb:Rupikowe rostliny]] |
|||
[[id:Saxifragaceae]] |
|||
[[it:Saxifragaceae]] |
|||
[[he:בקעצוריים]] |
|||
[[lt:Uolaskėliniai]] |
|||
[[mk:Saxifragaceae]] |
|||
[[nl:Steenbreekfamilie]] |
|||
[[ja:ユキノシタ科]] |
|||
[[no:Sildrefamilien]] |
|||
[[pl:Skalnicowate]] |
|||
[[pt:Saxifragaceae]] |
|||
[[ru:Камнеломковые]] |
|||
[[simple:Saxifragaceae]] |
|||
[[sv:Stenbräckeväxter]] |
|||
[[tr:Taşkırangiller]] |
|||
[[uk:Ломикаменеві]] |
|||
[[zh:虎耳草科]] |
A lap 2010. július 30., 09:30-kori változata
Kőtörőfüvek | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Virágzó kőtörőfű (Saxifraga sp.)
| ||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Nemzetségek | ||||||||||||
| ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Kőtörőfüvek témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kőtörőfüvek témájú médiaállományokat és Kőtörőfüvek témájú kategóriát. |
A kőtörőfűfélék (Saxifragaceae) a zárvatermők (Magnoliophyta) közé tartozó kőtörőfüvek (Saxifragales) rendjének névadó családja közel ezer fajjal.
Származásuk, elterjedésük
Minden földrészen megtalálhatók, de a legtöbb faj holarktikus; a legtöbb Észak-Amerikában, illetve a Himalájában él.
Megjelenésük, felépítésük
Füvek és fásszárú növények egyaránt tartoznak a családba. Levelük rendszerint váltakozva (ritkábban átellenesen vagy örvesen) állnak. A levelek lehetnek egyszerűek vagy tenyeresen összetettek, a szélük ép vagy fűrészes.
Nem nagy, örvös, rendesen öt- ritkán négytagú, kétivarú virágaik, amelyeknek csészéje és pártája is van (a sziromlevelek néhány fajnál visszafejlődtek), különböző virágzatokba rendeződnek. A porzóknak két köre is lehet, ilyenkor a külső porzók a sziromlevelek előtt állnak. A bibeszál szabad vagy összeforrt. Termőleveleik száma megegyezik a szirmokéval. A magház felső, félig vagy egészen alsó állású, egy- vagy kétüregű; a számos magkezdemény aránylag vastag maglécen ül.
Termésük általában kicsiny tok, ritkábban tüsző, sok maggal. Gyakran kétrekeszű; a két bibeszál mint afféle szarvacska ül a termés tetején. Az egyenes csíra a magfehérje tengelyében fejlődik ki.
Életmódjuk, élőhelyük
Évelők. Nevüket onnan kapták, hogy számos lágyszárú fajuk leginkább a hegyvidékeken, köves, sziklás helyeken, szirtek hasadékaiban nő, ahol mintegy töri, rontja a kősziklát.
A lágyszárú fajok között sok a pozsgás; törzs- és levélszukkulens fajok egyaránt előfordulnak.
Források
- Révai lexikon
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 472. o. ISBN 963-9257-04-4