„Növényi nedv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
A '''növényi nedv''' egy [[Növények|növény]] [[xilém]]sejtjeiben ([[tracheida|vízszállító sejtjeiben]] vagy [[vízszállító cső|vízszállító csöveiben]]) vagy [[floém]]jának [[rostacső]]elemeiben szállított [[folyadék]]. A növényben található vagy általa kiválasztott egyéb folyadékokat, így a többi sejt [[Sejtnedvüreg|vakuólumaiban]] lévő [[sejtnedv]]et, a [[gyümölcs]] nedvességtartalmát, a [[tejnedv]]et, [[gyanta|gyantát]], [[nyálka (növény)|nyálkát]] nem soroljuk ide. |
A '''növényi nedv''' egy [[Növények|növény]] [[xilém]]sejtjeiben ([[tracheida|vízszállító sejtjeiben]] vagy [[vízszállító cső|vízszállító csöveiben]]) vagy [[floém]]jának [[rostacső]]elemeiben szállított [[folyadék]]. A növényben található vagy általa kiválasztott egyéb folyadékokat, így a többi sejt [[Sejtnedvüreg|vakuólumaiban]] lévő [[sejtnedv]]et, a [[gyümölcs]] nedvességtartalmát, a [[tejnedv]]et, [[gyanta|gyantát]], [[nyálka (növény)|nyálkát]] nem soroljuk ide. |
||
A '''xilémnedv''' legnagyobbrészt vízből áll, ami oldott [[ásványi anyag]]okat, [[növényi hormon]]okat, egyéb tápanyagokat is tartalmaz. A xilémnedv transzportjának iránya [[akropetális]], azaz a [[gyökér|gyökerektől]] a [[levél (növény)|levelek]] felé halad. A xilémnedv transzportját a legtöbb botanikus szerint az ún. [[kohéziós elmélet]] magyarázza meg legjobban. Eszerint a növényekben összefüggő vízrendszer van, a levelekben történő párologtatástól a talajig, és a vízmolekulák [[kohéziós erő |
A '''xilémnedv''' legnagyobbrészt vízből áll, ami oldott [[ásványi anyag]]okat, [[növényi hormon]]okat, egyéb tápanyagokat is tartalmaz. A xilémnedv transzportjának iránya [[akropetális]], azaz a [[gyökér|gyökerektől]] a [[levél (növény)|levelek]] felé halad. A xilémnedv transzportját a legtöbb botanikus szerint az ún. [[kohéziós elmélet]] magyarázza meg legjobban. Eszerint a növényekben összefüggő vízrendszer van, a levelekben történő párologtatástól a talajig, és a vízmolekulák közötti [[kohéziós erő]], valamint a [[xilém]]elemek morfológiája teszi lehetővé a [[vízpotenciál]]-gradiens (szívási tenzió) kialakítását, hogy a legmagasabb fák vízellátása is zavartalan legyen. A kohéziós elmélet nagyrészt megmagyarázza a xilémnedv áramlását, de számos részletében még pontosításra szorul.<ref>[http://ilex.efe.hu/PhD/emk/koppana/de_1651.pdf Koppán András: A fatörzsön kialakuló természetes elektromos potenciálkülönbség-változások és összefüggésük a xylemnedv-áramlással], PhD-értekezés, Sopron, 2004</ref> |
||
A '''floémnedv''' legnagyobbrészt vízből áll, de oldott [[ásványi anyag]]okat, [[növényi hormon]]okat és [[cukor|cukrokat]] is tartalmaz. A floémnedv transzportja a forrásoktól (ahol a [[szénhidrát]]ok keletkeznek vagy tárolódnak) a nyelőkig (a szénhidrátok felhasználási helyeiig) halad. A floémnedv transzportját a [[Münch-hipotézis]] (tömegáramlási modell) írja le legjobban (tömegáramlás, mert a víz viszonylag nagy tömegeinek mozgatásával szállítja a tápanyagokat). Ennek során a forrás, pl. egy levél sejtjeiben magas szervesanyag-koncentráció alakul ki, ami miatt víz áramlik a forrásba. Ezután a [[turgornyomás]] mozgatja a floémnedvet a forrástól a nyelőig. A [[floém]] sejtjeibe [[aktív transzport]]tal kerül be a forrásból a szállítandó vegyület, és aktív transzporttal kerül ki belőle a felhasználás helyén. A xilémnedv szállításától eltérően a háncsrészben mindkét irányban lehetséges az anyagáramlás. |
|||
A '''floémnedv''' legnagyobbrészt vízből áll, de oldott [[ásványi anyag]]okat, [[növényi hormon]]okat és [[cukor|cukrokat]] is tartalmaz. |
|||
==Források== |
==Források== |
||
A lap 2010. július 18., 22:15-kori változata
A növényi nedv egy növény xilémsejtjeiben (vízszállító sejtjeiben vagy vízszállító csöveiben) vagy floémjának rostacsőelemeiben szállított folyadék. A növényben található vagy általa kiválasztott egyéb folyadékokat, így a többi sejt vakuólumaiban lévő sejtnedvet, a gyümölcs nedvességtartalmát, a tejnedvet, gyantát, nyálkát nem soroljuk ide.
A xilémnedv legnagyobbrészt vízből áll, ami oldott ásványi anyagokat, növényi hormonokat, egyéb tápanyagokat is tartalmaz. A xilémnedv transzportjának iránya akropetális, azaz a gyökerektől a levelek felé halad. A xilémnedv transzportját a legtöbb botanikus szerint az ún. kohéziós elmélet magyarázza meg legjobban. Eszerint a növényekben összefüggő vízrendszer van, a levelekben történő párologtatástól a talajig, és a vízmolekulák közötti kohéziós erő, valamint a xilémelemek morfológiája teszi lehetővé a vízpotenciál-gradiens (szívási tenzió) kialakítását, hogy a legmagasabb fák vízellátása is zavartalan legyen. A kohéziós elmélet nagyrészt megmagyarázza a xilémnedv áramlását, de számos részletében még pontosításra szorul.[1]
A floémnedv legnagyobbrészt vízből áll, de oldott ásványi anyagokat, növényi hormonokat és cukrokat is tartalmaz. A floémnedv transzportja a forrásoktól (ahol a szénhidrátok keletkeznek vagy tárolódnak) a nyelőkig (a szénhidrátok felhasználási helyeiig) halad. A floémnedv transzportját a Münch-hipotézis (tömegáramlási modell) írja le legjobban (tömegáramlás, mert a víz viszonylag nagy tömegeinek mozgatásával szállítja a tápanyagokat). Ennek során a forrás, pl. egy levél sejtjeiben magas szervesanyag-koncentráció alakul ki, ami miatt víz áramlik a forrásba. Ezután a turgornyomás mozgatja a floémnedvet a forrástól a nyelőig. A floém sejtjeibe aktív transzporttal kerül be a forrásból a szállítandó vegyület, és aktív transzporttal kerül ki belőle a felhasználás helyén. A xilémnedv szállításától eltérően a háncsrészben mindkét irányban lehetséges az anyagáramlás.
Források
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Plant sap című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.