„Andreas Karlstadt” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a [[Image:..]], [[File:..]] magyarítása
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:Andreas Bodenstein.jpg|thumb|220px|Andreas Karlstadt]]
[[Fájl:Andreas Bodenstein.jpg|bélyegkép|220px|Andreas Karlstadt]]
'''Andreas Karlstadt''' (Carolostadius, eredeti nevén '''Andreas Bodenstein'''), ([[Karlstadt]] (Frankföld), 1483 előtt - [[Bázel]], [[1541]] karácsonyán) német reformátor.
'''Andreas Karlstadt''' (Carolostadius, eredeti nevén '''Andreas Bodenstein'''), ([[Karlstadt]] (Frankföld), 1483 előtt [[Bázel]], [[1541]] karácsonyán) német reformátor.


== Életpályája ==
== Életpályája ==

A lap 2010. július 16., 21:04-kori változata

Andreas Karlstadt

Andreas Karlstadt (Carolostadius, eredeti nevén Andreas Bodenstein), (Karlstadt (Frankföld), 1483 előtt – Bázel, 1541 karácsonyán) német reformátor.

Életpályája

Bölcsészeti s hittudományi alapműveltségét olasz egyetemeken nyerte. 1508-ban Wittenbergen a gyakorlati lelkészi pályára lépett; 1517-ben Lutherhez csatlakozott s az 1519. évi lipcsei szóvitán több napon át védelmezte Eckkel szemben az Ágoston-féle tantételeket. Részben ő volt a reformátori párt vezére Luther wartburgi tartózkodása alatt és 1521 karácsonyán az úrvacsorát német beszéd kíséretében két szín alatt szolgáltatta ki. Ezután Wittenbergbe menekült zwickaui rajongókhoz csatlakozott; ezekkel együtt a régi isteni tisztelet felforgatására, az oltárok és képek összetördelésére lelkesítette a népet, ami Luthert wartburgi fogságának elhagyására késztette. Visszatérvén Luther, a zwickaui rajongókat a szász választó-fejedelemségből kiűzette, Karlstadttal pedig megfogadtatta, hogy többé kezdeményezőleg nem avatkozik a reformáció munkájába; ám Karlstadt már 1523-ban Orlamündben ismét a képek tördelésére izgatta a népet, egyszersmind egyházi beszédeiben szenvedélyesen kikelt Luther úrvacsorai tana ellen. Amikor ezek következtében Bölcs Frigyes a szász fejedelemségből kitiltotta Karlstadtot, ő Luther nyílt ellenségeként lépett fel és alkalmat szolgáltatott az első úrvacsorai vitára. Később, amikor lázadásban való részvétellel vádolták és üldözték, Luthernél keresett menedéket; Luther közbenjárására megvonhatta magát Kembergben, ahol földműveléssel és kereskedéssel kereste kenyerét; de 1528-ban folytatta képromboló tevékenységét, ezért Svájcba kellett menekülnie, ahol előbb Altstättenben volt lelkész, majd Zürichben diakónus, 1534 után Bázelben lelkész és teológiai tanár volt.

Forrás