„Condorcet-módszer” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2010. június 8., 22:20-kori változata

A Condorcet-módszer azoknak a választási rendszereknek a gyűjtőneve, amelyek eleget tesznek a Condorcet-kritériumnak: ha az egyik alternatíva egy-az-egyben bármelyik másikat megverné (ún. Condorcet-nyertes), az lesz a választás győztese. Előfordulhat, hogy nincs ilyen alternatíva (ez a Condorcet-paradoxon), ezt a különféle Condorcet-módszerek más-más módon oldják fel. Néhány ismertebb Condorcet-módszer a Kemeny-Young módszer, a rendezett párok módszere és a Schulze-módszer.

Egy Condorcet-módszerű szavazás összeszámlálásakor a szavazók rangsorolják az összes alternatívát, majd az összeszámolás során az alternatívákból az összes lehetséges módon párokat kell képezni, és megnézni, hogy az ilyen egyéni mérkőzéseknek a pár melyik tagja a győztese (melyik szerepel többször elöl az egyes szavazók által adott rangsorokban).

A Condorcet-módszerek a 18. századi matematikus és filozófus, Marie Jean Antoine Nicolas Caritat, Condorcet márkijának nevét viselik, habár a Condorcet-kritériumot már Ramon Llull is kidolgozta 1299-ben.

Példa

Aladár, Béla és Cecil szavaznak, hogy a biciklitároló színe zöld, kék vagy sárga legyen. A következő szavazatokat adják le:

A: zsk (inkább legyen zöld, mint kék, és inkább kék, mint sárga)
B: ksz
C: s (inkább legyen sárga, mint bármi más; a másik két alternatíva között Cecil nem tesz különbséget)

A három alternatívának három lehetséges párosítása van: z-s, z-k, s-k. A zöld egyszer előzi a sárgát (Aladárnál), a sárga kétszer a zöldet, így a z-s mérkőzés kimenetele 1-2. Hasonlóan a z-k párosítás eredménye 1-1, a s-k párosításé 2-1, így a sárga minden párosításból győztesen kerül ki, tehát a szavazás eredménye a sárga szín.

Lásd még

Arrow-tétel

Ez a matematikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+A '''Condorcet-módszer''' azoknak a [[választási rendszer]]eknek a gyűjtőneve, amelyek eleget tesznek a [[Condorcet-kritérium]]nak: ha az egyik alternatíva egy-az-egyben bármelyik másikat megverné (ún. Condorcet-nyertes), az lesz a választás győztese. Előfordulhat, hogy nincs ilyen alternatíva (ez a [[Condorcet-paradoxon]]), ezt a különféle Condorcet-módszerek más-más módon oldják fel. Néhány ismertebb Condorcet-módszer a [[Kemeny-Young módszer]], a [[rendezett párok]] módszere és a [[Schulze-módszer]].
-A '''Condorcet-módszer''' egy olyan [[választási rendszer]], ahol a választók preferenciáiknak megfelelően rangsorolják a jelölteket, akik közül egy győz, ő az ún. [[Condorcet-nyertes]]. A Condorcet-nyertest bármely más jelölttel szemben (külön-külön összevetve) preferálták a választók. Úgy tudjuk megállapítani, hogy valaki nyertes-e, hogy minden más jelölttel párba állítjuk, és megnézzük, melyiküket helyezte több választó előrébb a sorrendjében. Ha az összes többi jelölttel párba állítva azt találjuk egy jelöltnél, hogy őt preferálta több választó, akkor az adott jelölt Condorcet-nyertes.
+Egy Condorcet-módszerű szavazás összeszámlálásakor a szavazók rangsorolják az összes alternatívát, majd az összeszámolás során az alternatívákból az összes lehetséges módon párokat kell képezni, és megnézni, hogy az ilyen egyéni mérkőzéseknek a pár melyik tagja a győztese (melyik szerepel többször elöl az egyes szavazók által adott rangsorokban).
-A Condorcet-módszerek családjára kollektívan is gyakran hivatkoznak úgy, hogy '''Condorcet módszere'''. Az olyan választási rendszert, amely mindig a Condorcet-nyertest választja meg, a választáskutatók a '''[[Condorcet-kritérium]]'''ot kielégítő választási rendszernek nevezik. Vannak olyan helyzetek, amikor egy választásnak nincs Condorcet-győztese. Ez egy olyan paradox szituáció, amelyre [[Condorcet-paradoxon]]ként szokás hivatkozni. Ezekben az esetekben a különböző Condorcet-módszerek más és más eljárást használnak a nyertes meghatározására.
 A Condorcet-módszerek a [[18. század]]i [[matematika|matematikus]] és [[filozófia|filozófus]], Marie Jean Antoine Nicolas Caritat, [[Marquis de Condorcet|Condorcet márkijának]] nevét viselik, habár a Condorcet-kritériumot már [[Ramon Llull]] is kidolgozta [[1299]]-ben.
+== Példa ==
+Aladár, Béla és Cecil szavaznak, hogy a biciklitároló színe zöld, kék vagy sárga legyen. A következő szavazatokat adják le:
+* A: zsk ''(inkább legyen zöld, mint kék, és inkább kék, mint sárga)''
+* B: ksz
+* C: s ''(inkább legyen sárga, mint bármi más; a másik két alternatíva között Cecil nem tesz különbséget)''
+A három alternatívának három lehetséges párosítása van: z-s, z-k, s-k. A zöld egyszer előzi a sárgát (Aladárnál), a sárga kétszer a zöldet, így a z-s mérkőzés kimenetele 1-2. Hasonlóan a z-k párosítás eredménye 1-1, a s-k párosításé 2-1, így a sárga minden párosításból győztesen kerül ki, tehát a szavazás eredménye a sárga szín.
+== Lásd még ==
+* [[Arrow-tétel]]
 {{csonk-dátum|csonk-mat|2007 januárjából}}