„II. Lipót osztrák őrgróf” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: cs:Leopold II. Babenberský |
|||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
[[1050]]-ben látta meg a napvilágot [[Ernest osztrák őrgróf|Babenberg Ernest]] és Adelheid, II. Dedi (vagy Dedo) őrgróf lányának, fiaként. Nyolc gyermeke született. Fia és utóda, [[III. Lipót]] valamint még hét lány gyermek akik később [[Karintia]], [[Bohémia]] és [[Németország]] hercegi és őrgrófi családjaiba házasodtak be. Felesége, [[Itha]] (vagy Ida), aki a bajor Cham tartomány őrgrófnője [[1060]] és [[1101]] között egy keresztes hadjáratban hunyt el. Chamban, [[Oberphalz]]ban házasodtak össze [[1065]]-ben. |
[[1050]]-ben látta meg a napvilágot [[Ernest osztrák őrgróf|Babenberg Ernest]] és Adelheid, II. Dedi (vagy Dedo) őrgróf lányának, fiaként. Nyolc gyermeke született. Fia és utóda, [[III. Lipót]] valamint még hét lány gyermek akik később [[Karintia]], [[Bohémia]] és [[Németország]] hercegi és őrgrófi családjaiba házasodtak be. Felesége, [[Itha]] (vagy Ida), aki a bajor Cham tartomány őrgrófnője [[1060]] és [[1101]] között egy keresztes hadjáratban hunyt el. Chamban, [[Oberphalz]]ban házasodtak össze [[1065]]-ben. |
||
Az [[invesztitúraharc]]okban eleinte [[V. Henrik német-római császár|V. Henrik]] [[ |
Az [[invesztitúraharc]]okban eleinte [[V. Henrik német-római császár|V. Henrik]] [[Nyugati császárok listája|német-római császárt]] támogatta, de az [[1081]]-es [[Tulln]]i országgyűlésen felesége és [[Altmann]] [[passau]]i [[püspök]] hatására átállt a pápához. Ezért a császár megfosztotta őt birtokaitól amelyeket [[II. Vratiszláv cseh herceg|II. Vratiszláv]] [[Csehország uralkodóinak listája|cseh herceg]]nek adományozott. Vratiszláv rögtön sereget gyűjtött és megindult [[Ausztria]] ellen és a [[mailbergi csata|mailbeergi csatában]] le is győzte Lipótot. Végül az osztrák őrgrófnak sikerült megőriznie a hatalmát, de elvesztett néhány területet Dél-[[Morvaország]]ban. |
||
[[1089]]-ben Lipót pénzelte a melki katedrális építését adományként az új katedrális szerzeteseinek. Innen néhány mérföldre [[Thunau]] romjain építette fel Lipót a nyári kastélyát. |
[[1089]]-ben Lipót pénzelte a melki katedrális építését adományként az új katedrális szerzeteseinek. Innen néhány mérföldre [[Thunau]] romjain építette fel Lipót a nyári kastélyát. |
||
A lap 2010. május 20., 19:06-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
II. Lipót (1050 – 1095. október 12.) volt Ausztria őrgrófja 1075-től haláláig. A nép körében Igazságos Lipótként vált ismerté. Rezidenciáját Gars am Kampben rendezte be.
1050-ben látta meg a napvilágot Babenberg Ernest és Adelheid, II. Dedi (vagy Dedo) őrgróf lányának, fiaként. Nyolc gyermeke született. Fia és utóda, III. Lipót valamint még hét lány gyermek akik később Karintia, Bohémia és Németország hercegi és őrgrófi családjaiba házasodtak be. Felesége, Itha (vagy Ida), aki a bajor Cham tartomány őrgrófnője 1060 és 1101 között egy keresztes hadjáratban hunyt el. Chamban, Oberphalzban házasodtak össze 1065-ben.
Az invesztitúraharcokban eleinte V. Henrik német-római császárt támogatta, de az 1081-es Tullni országgyűlésen felesége és Altmann passaui püspök hatására átállt a pápához. Ezért a császár megfosztotta őt birtokaitól amelyeket II. Vratiszláv cseh hercegnek adományozott. Vratiszláv rögtön sereget gyűjtött és megindult Ausztria ellen és a mailbeergi csatában le is győzte Lipótot. Végül az osztrák őrgrófnak sikerült megőriznie a hatalmát, de elvesztett néhány területet Dél-Morvaországban.
1089-ben Lipót pénzelte a melki katedrális építését adományként az új katedrális szerzeteseinek. Innen néhány mérföldre Thunau romjain építette fel Lipót a nyári kastélyát.
| Előd: Ernest |
II. (Igazságos) Lipót | Utód: III. Lipót |